Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
2. Az öntözés műszaki alapismeretei - 2.2 Öntözővíznormák, vízdíjak
e) Hígítással minden esetben alkalmazható, ha az összes sótartalom 500—1000 mg/1, a nátriumszázalék 60-nál kisebb és a szódában kifejezett fenolftaleinlúgossága 10—30 mg/1. f) Hígítás után egyes talajféleségeknél még használható, ha az összes sótartalom 1000—2000 mg/1, a nátriumszázalék 70-nél kisebb, a szódában kifejezett fenolftaleinlúgosság 10—50. 2.22.3 A minőségromlás megakadályozása Az öntözővíznél: a) állandó, b) időszakos, c) váratlan szennyeződés jöhet létre. a) Állandó jellegű az ártalom, ha szikes területekről nátrium- és magnézium-karbonát, nátrium-klorid, mészlúg kerülnek be a felszíni és talajvízbe. Az ártézi kutak káros sói, ipartelepek, állattartó telepek, vágóhidak szennyvizei is károsak az öntözővízre. b) Időszakos jellegű az ártalom a szakaszosan termelő cukorgyári, kendergyári szennyvíz, valamint szennyvíztározókból, rizstelepről levezetett és a vegyszerezett területekről lemosódó maradványok miatt. c) Váratlan jellegű az ártalom, ha szennyvíztározó, olajvezeték, olaj- finomító, vegyi üzem megrongálódása, gondatlan kezelése, közlekedési baleset, vagy a vegyszerek helytelen kezelése, tárolása miatt áll elő. Az ártalmak elhárítására a megoldás a veszélyeztetés lehetőségének a kizárása. Ehhez — a környezetvédelem keretében — számos intézkedés megtétele szükséges. 2.23 Az öntözővízdíj rendszere és szerepe 2.23.1 A víz értéke A víz míg a folyókban, tavakban, forrásokban vagy felszín alatt természetes állapotban (emberi beavatkozástól mentesen) van, a hasznosítás szempontjából költséget nem igényel. Ha öntözővízként akarjuk hasznosítani, a hasznosítás helyére kell szállítani, ott termelőeszközzé alakul, közben beruházási, fenntartási, üzemeltetési költségek terhelik. Felhasználása tehát nem lehet ingyenes. Pazarlása közérdekbe ütközik. A vizet szállító csatornában az öntözővíz még elosztásra váró anyag. A termelésbe akkor lép be, amikor a felhasználó átveszi. Miután az öntözővíz költséges termelési eszköz — és nem áll bőségben rendelkezésre —, szükséges a tervszerű hasznosítása. Mennyiségi számbavétele, gazdaságos felhasználása elengedhetetlen. Szétosztása, fel- használása kis veszteségű és hatékony legyen. 2.23.2 A víz árának meghatározása A hasznosításra kerülő víz árát aktív és passzív módon lehet meghatározni. Aktív a meghatározás, ha az árat — mint eszközt — arra lehet felhasználni, hogy kitűzött gazdasági célt segítsen elő. Így az ár előmozdítja a — gazdaságos vízszolgáltatást, — helyes vízszétosztást, — felhasználás gazdaságosságát. 169
