Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)

2. Az öntözés műszaki alapismeretei - 2.1 Mértékegységek és alapfogalmak

2.14.2 Munka

Az erő, amikor adott távolságon ellenállást küzd le (húz, emel), munkát fejt ki, A munka energia jellegű mennyiség (A = erő -út). Új mérték- egysége a joule (J). ÍJ = 1 kg m2 S—2. Az új és a régi mértékegységek közötti összefüggéseket a 26. táblázat tartalmazza.

2.14.3 Teljesítmény

Meghatározott idő alatt végzett munka (P = munka/idő). Új mérték- egysége a watt (1 W = 1 kg m2 S~3), mely másodpercenként 1' joule munkát végző gép teljesítményével egyenlő. Az új és a régi mértékegységek közötti összefüggések a 27. táblázatban találhatók.

2.14.4 A hajtómotor és a szivattyú hatásfoka

A gépeknél a hatásfok olyan, egynél kisebb szám, mely megadja, hogy a felhasznált energia hányad része alakul át munkává.

A hajtómotor hatásfokai

A gazdasági (effektiv) hatásfok a motor tényleges teljesítményét viszonyítja az elfogyasztott tüzelőanyag alsó fűtőértékéből számított teljesítményhez:

Pe-C

e =---------,

B

H„

ahol Pe a motor tényleges teljesítménye a teljes üzemi fordulatszám- tartományban, LE, kW;

C 632 kcal/LEh, ill. 860 kcal/kWh;

B az elfogyasztott tüzelőanyag, kg/h;

Ha a tüzelőanyag alsó fűtőértéke, kcal/kg.

OTTO-motoroknál 20%, Dieselnél 30—40%.

Az indikált hatásfok a motor belső veszteségét fejezi ki, az ideális folyamathoz képest:

PrC B Ha ’

ahol Pj az indikált teljesítmény, LE, kW.

A jósági fok a motor működését az indikált hatásfok és az ideális motorhatásfok viszonyával jellemzi:

i

Bevált konstrukcióknál 80—92% (robbanó: 75—80%, villany: 80— 92%).

A mechanikai hatásfok a súrlódási veszteségeket fejezi ki, az effektiv és az indikált teljesítmények egymáshoz viszonyításával:

Pe

m =----;

P

i

OTTO-motoroknál 0,75—0,85. 160