Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.9 A vízhasznosítási terv módszere
Az előzőekben ismertettük az üzemfejlesztési terv legfontosabb, sarkalatos témáit anélkül, hogy kitértünk volna az elkészítésének a módszerére. Az állami gazdaságoknak megvan a maguk sajátos könyvelési, terv- készítési módszere. Hasonló, de általában egyszerűbb a termelőszövetkezeteké. Célszerű, ha a fejlesztési terv módszere, tematikája megegyezik az adott üzem könyvelési, tervkészítési rendszerével, mert így a kiindulási adat, a bázisévek, azok átlaga egyszerűbben emelhető ki, és egyszerűbben hasonlítható össze a fejlesztés minden egyes összetevője is. A fejlesztési tervektől általában nem kívánjuk meg a teljes részletességet (különben is ki tud jóslatokba bocsátkozni 5—15 éves távlatban), hanem csak azokat a paramétereket, melyek determinálják a fejlesztési célt és a megoldások lényeges elemeit, valamint ezek várható költségkihatásait. A mindenre kiterjedő részletes elemzés már a beruházást közvetlenül megelőző program feladata. Így tehát e tervben elegendő, ha pl. meghatározzuk, hogy esőztető öntözőtelepet kívánunk létrehozni, félstabil, nyomásközpontos, gépesített áttelepítésű szárnyvezetékes rendszerben, és megadjuk ezek paramétereit (fajlagos vízsugár, munkaerőigény stb.). A műszaki megoldás konkrét adatait (pl. ALVSZ—130 típusú szárnyak stb.) elegendő lesz majd a megvalósításkor meghatározni a mindenkori lehetőségek alapján. 1.88 A fejlesztési terv készítésének módszere 1.9 a vízhasznosítási terv módszere A vízhasznosítási tervet nemcsak a beruházást megelőző műszaki tervhez adandó alapadatok meghatározására kell kidolgozni, hanem az öntözőtelep üzembe helyezése után is minden évben. A műszaki terv alapjául szolgáló vízhasznosítási terv készítésénél a reálisan várható maximális vízigényeket kell meghatározni. Valamely adott öntözőtelep adott évben való üzemeltetésének a terve — az éves vízhasznosítási terv — viszont már a valóságosan elvetett növények tényleges vízigényére épül fel. Ebben tehát össze kell hangolni térben és időben, hogy hol, mikor, mit kívánunk öntözni és annak technikai feltételei hogyan biztosíthatók. Nagy öntözőtelepeken, öntözőfürtökben az üzemfejlesztési terv (lásd az 1.8 pontot) részletesen tartalmazza a vízhasznosítási terv készítéséhez szükséges valamennyi alapadatot. Így a bár évenként változó, de mégis hasonló jellegű éves üzemelési terv készítése különösebb gondot nem okoz. Ahol üzemfejlesztési terv és annak adatsorai rendelkezésre nem állanak, ott önállóan kell a vízhasznosítási tervet elkészíteni. Ehhez elsősorban meg kell határozni a termelt növények vízigényét. (Részletesen lásd az 1.1 pontban.) Következő lépésben kell eldönteni, hogy táblánként mikor, mennyi vízzel kívánunk öntözni és ezzel biztosítani az előzőekben kiszámított növényi vízigényt. Ezt követi az előbbiekben rögzített igény kielégítési lehetőségének vizsgálata szivattyúkapacitásban és annak térbeli (táblánkénti) vízszét- osztási technikájában. 153
