Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.8. Az üzemfejlesztési tervek tartalma
A műszaki megoldás színvonalának növekedése rohamosan emelte meg az állandó költségek nagyságát. Így ma már az öntözés költségeinek mintegy fele-kétharmada az állandó költség. Ez tehát az a költségtényező, amivel minden évben számolni kell, akár kihasználjuk az öntözőtelepet, akár nem, akár esik az eső, akár nem. Indokolt tehát a törekvés az öntözés állandó költségeinek a csökkentésére, melynek lehetőségeire e pont elején már rámutattunk. Az üzemelési költségek másik része az ún. változó költség, mely viszont szorosan függ a berendezés valóságos üzemeltetési mértékétől. Ennek főbb tényezői: — energiaköltség, — vízdíj, — az öntözőtelepen alkalomszerűen (idényszerűen) foglalkoztatottak bruttó munkadíjai, — segédüzemági költségek (üzemanyag-szállítás, berendezések szállítása és áttelepítése), — javítási, karbantartási költségek, — egyéb, az üzemeléssel szorosan összefüggő költségek. Az energia költsége, ha elektromos áramról van szó, változik napszakonként, és e változások mértéke igen jelentős. Legolcsóbb az áram éjszakai felhasználása. Már drágább nappal és kiemelten költséges a csúcsidei fogyasztás. Nagyon hasznos lenne kimunkálni a nagyobb öntözőtelepek esetében, hogy egy hosszabb időszakra (pl. 10 évre) vetített üzemelési költségoptimum milyen méretezést igényel? Vagyis a napszakonként változó áram- díjat milyen méretezés használja ki a legjobban (pl. csapadékos években elegendő a csak éjszakai üzem, öntözésigényesebb időszakban nappal is kell öntözni, ritkább aszályos periódusban még csúcsidőben is érdemes járatni a szivattyúkat). Az áramdíj napszakonkénti változásainak mértéke ugyanis igen jelentős, átlagértékben a következő: Éjjeli üzemnél Nappali üzemnél Csúcsidej i üzemnél 0,13 Ft/m3 (0,30 Ft/kWh) 0,37 Ft/m3 (0,85 Ft/kWh) 0,88 Ft/m3 (2,00 Ft/kWh) Szükséges és indokolt tehát az üzemelés gondos szervezésé, mely a legtakarékosabb üzemelést teszi lehetővé. 1.86 Beruházási terv A fejlesztési tervnek a beruházási fedezete ad pénzügyi realitást. E részben kell összefoglalni a fejlesztések költségeit, azok fedezetének forrásait (beleértve az állami támogatást is), a beruházások időbeni ütemezését, a hitelek visszafizetésének menetrendjét. Ezen pénzügyi terhelésnek egyensúlyban kell lennie a fejlődő termelés eredményezte növekvő jövedelemmel, azt túlfeszíteni nem szabad. Még erőltetett ütemű beruházásfejlesztés sem válhat a termelőszövetkezeti tagság jövedelemcsökkentésének indokául. Az egyes beruházások gazdaságossága, a rendelkezésre álló pénzügyi keretek alapján kell tehát a fejlesztési programot pénzügyileg alátámasztani és meghatározni a megvalósítás egymásutánját, időzítését, menetrendjét. E téren megfelelő óvatossággal kell eljárni, mert már nem egy 151
