Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.8. Az üzemfejlesztési tervek tartalma
lépcsőjéhez meghatározott munkaerőigény tartozik. Ez mintegy bírálója is a fejlesztési tervnek, mert a gyakorlatban aligha képzelhető el, hogy adott üzemben a jövőben több munkaerő álljon rendelkezésre, sőt a legtöbb esetben még csökkenésével is számolni kell. A fejlesztés tehát a munka termelékenységének növelésére építhető fel. Ennek viszont harmóniában kell állania a terv részeivel. 1.84 Az öntözéssel szemben támasztott igény meghatározása Az öntözés műszaki megoldása lehet igen sokféle, különböző műszaki színvonalat képviselő és különböző paramétereket felmutató megoldású. Helytelen lenne a műszaki tervezőre bízni, hogy ő határozza meg, döntse el, hogy adott mezőgazdasági üzemnek mire van szüksége. A valóságos igény' ennek pont a fordítottja: a termelőüzemnek kell megadnia a műszaki tervező felé azokat a jellemzőket, paramétereket, igényeket, amit követelményként elvár a berendezéstől. így a tervezőnek ezen igényt kielégítő műszaki megoldást kell a leggazdaságosabb formában kidolgoznia. A termelés gyorsan és határozottan differenciálódik, mely az öntözéssel szemben támasztott igényt is hasonlóképpen különbözővé teszi. Nem elegendő tehát ma már egyetlen méretű típusszabóság, hanem alakra szabott ruhára van szükség, azaz egyedileg átgondolt, méretezett öntözőtelepekre van a gazdaságoknak szükségük. Ennek viszont előfeltétele, hogy a mezőgazdasági igény gondos mérlegelés után pontos megfogalmazásra kerüljön. A mezőgazdasági igények között sok az egymással ellentétes — pl. munkaerő-takarékos megoldás és olcsó üzem —, melyeknek esetében nyilvánvalóan valamilyen reális kompromisszumra kell jutni. Általában minél magasabb műszaki színvonalú, minél több igényt maradéktalanul kielégítő megoldásról van szó, annál nagyobb annak beruházási vonzata és üzemelési költsége. Éppen ezért az öntözőtelepet beruházni kívánó üzemnek igen gondosan kell mérlegelnie minden egyes igénypontját abból a célból, hogy valóban az adottságainak legmegfelelőbb, leggazdaságosabb öntözéshez juthasson. Az első és legfontosabb a vízigény meghatározása. Ehhez első lépcsőben meghatározandó a növényi vízigény kultúránként, majd pedig ennek alapján a vetésszerkezetre vonatkozó súlyozott értéke. A növényi vízigényérték korrigálandó a gazdaságos vízigény szintjére, figyelembe véve a meteorológiai tényezők gyakorisági sorait. E vízigényt a műszaki tervező a választott műszaki megoldás figyelembevételével növeli majd a tábláig történő vízvezetés, valamint a táblán belüli vízelosztás veszteségeivel. Nagyon fontos alapadat a megengedhető maximális élőmunkaerő-felhasználás mértéke és ideje. Az előbbit kifejezhetjük 1/s/fő értékben, azaz az üzemelés 1 fő dolgozója mekkora fajlagos vízsugarat képes szétosztani. De kifejezhetjük ha/fő értékben is, azaz csúcsvízfelhasználás idején egy fő dolgozó mekkora terület öntözését képes ellátni a tervben szereplő körülmények között. A műszaki tervező nem nélkülözheti az öntözés idejének meghatározását az üzemeltető oldaláról. Vagyis csúcsidőben napi hány órai üzemet vállal a gazdaság és havonta hány munkanapon. Ez a látszólag egyszerű adat a valóságban nagyon is fontos, sőt lehet perdöntő is. Ugyanis a műszaki méretezésre és ezen keresztül a kihasználtságra, azaz a gazdaságosságra gyakorolt hatása közvetlen és nagyon 148
