Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)

1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.8. Az üzemfejlesztési tervek tartalma

Nagyon valószínű, hogy az ilyen számítások általában azt eredménye­zik, hogy mély rétegű, jó vízgazdálkodású talajon, csapadékosabb klímazó­nában a cseresznye öntözése nem, vagy csak kisebb mértékben gazdaságos, mert csak kifejezetten aszályos években lenne az öntözésnek jelentősége. Ugyanakkor azonban az intenzív, törpe alanyú almás öntözésére majd minden évben szükség van és ez gazdaságosságát eleve magas szintre emeli. A fentiekben vázolt számítás elvégzéséhez szükséges módszereket (vízigényszámítás, a talaj vízgazdálkodása, klimafeltételek és gyakorisá­guk, gazdaságossági számítás stb.) könyvünk egyes fejezeteiben külön- külön ismertetve találhatja meg az olvasó. 1.8 AZ ÜZEMFEJLESZTÉSI TERVEK TARTALMA Ha valamely gazdaság jelentősebb kiterjedésű öntözőtelepet kíván létrehozni, úgy nagyon is indokolt, hogy gondosan készített, átfogó és jö­vőbe mutató elemzéssel mérje fel, hogy az adott növények és termelési rend alapján indokolt-e az öntözés bevezetése — és ha igen, mikor —, valamint mi lesz annak az üzem egészére és jövedelmezőségére gyakorolt hatása. Ugyanis mezőgazdasági szempontból „Az öntözés a többtermelés és a termésbiztonság érdekében alkalmazott agrotechnikai eljárás. Mint ilyen, kölcsönhatásokban érvényesül. Jellegénél fogva üzemen belüli agronómiái feladat.” (Géczy Károly: Öntözéses Gazdálkodás. Á. G. To­vábbképző Intézet, 1963.) Fenti cél érdekében alkalmazandó vizsgálat végerhajtásánál számos szempontot kell figyelembe vennünk. Ezek legfontosabbjai a következők. Szükséges-e az öntözés? Ezt sokféle megközelítésben lehet vizsgálni. Alapvető szempont ha­zánk földrajzi helyzetéből adódó éghajlata és talajadottságai, melynek eredményeképpen az ún. „feltételes” öntözési zónába tartozunk, ahol ál­talában lehet öntözetlenül is eredményesen gazdálkodni. A sok év átla­gában elég nagy gyakorisággal jelentkező aszályos évek azonban az ön­tözés szükségességét támasztják alá. Kevésbé aszályos években a jó agro­technika képes a termésátlag ingadozásait jól kiegyenlíteni. Ilyen esetek­ben a szárazgazdálkodásban levő még kiaknázatlan anyagi és technikai bázis megvalósítása lép előtérbe. Ezzel szemben erősen csapadékos évek­ben a vízelvezetés meggyorsításának a problémái kerülnek előtérbe, ki­egészítve azokkal az agrotechnikai eljárásokkal, melyek alkalmasak a belvizek keletkezésének és kárainak a csökkentésére. A kérdést hidrológiai szempontból vizsgálva úgy találjuk, hogy ren­delkezünk öntözésre felhasználható vízkészlettel, tehát indokolt e víz­készlet mezőgazdasági hasznosítását mielőbb megvalósítani. A mezőgazdasági termelőüzem az öntözés szükségességét az öntözé­ses termelés technikai feltételein keresztül vizsgálja és értékeli. A víz- használat szükségességét csak az agrotechnika és az öntözés összhangján keresztül tudja értékelni. Az üzemszervezők az üzemi feltételek vizsgálatain keresztül alkotják meg véleményüket az öntözés szükségességéről, mint pl. gépellátottság, munkaerőhelyzet, fejlesztési alapok kérdése stb. Az iparszerű termelési rendszerek rendszergazdái a komplex agro­technika tükrében vizsgálják e kérdést: elérték-e már az öntözetlenül 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom