Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.5 Szántóföldi öntözés
lem, a kombájnnal csépelt rizs szárítása stb. mind-mind a rizstermelés koncentrációját igényli. Mindebből automatikusan következik, hogy az egyedileg már ma is jelentős kiterjedésű rizstelepek még tovább fognak növekedni. Ez maga után fogja vonni a kis telepek kiselejtezését, vagy ahol lehetséges, erőteljes fejlesztésüket. Így végeredményben a minimális üzemi méret 250—350 ha körül fog kialakulni — legalábbis 5—8 év távlatában. A rizstermelő gazdaságok zömében azonban a rizs vetésterülete ennél lényegesen nagyobb lesz, mint ahogy az intenzív rizstermeléssel foglalkozó gazdaságokban már ma is ez a helyzet. Érthető a vetésterület és a termelési színvonal közötti nagyon szoros összefüggés: a nagy rizsvetésterülettel rendelkező gazdaságban a rizs termelési értéke az összesen belül jelentős, sőt nemegyszer domináló is. E tételnek a sorsa tehát már az üzem egész létét érinti, így az üzemnek létkérdése a vele való intenzív foglalkozás. Nem tekinthető véletlennek, hogy a MÉM által elismert két rizstermelési rendszer: a szarvasi és a karcagi, éppen a két legnagyobb rizstermelő gazdaságban alakult ki. A rizstáblák nagysága Az intenzív termelés gépsora, azok méretnövekedése a táblák határainak tágítását igényli. Ezt korlátlanul végrehajtani a vízkormányzás és tereprendezés ezzel ellentétesen ható tényezői miatt nem lehetséges. Kompromisszumra van tehát szükség, melyben a terepadottságoktól függően legalább a 30—50 ha-os méretet indokolt biztosítani. A rizstelepen belül az egyes táblákat önállóan, egymástól függetlenül kell tudni elárasztani, illetve lecsapolni. E ténynek kell egyébként biztosítani a tenyészidő alatt esetenként nem üzemelő egyes táblák zavartalan művelhetőségét is. A rizskalickák méretei A táblán belüli kalickák kívánatos mérete a 3—6 ha. E kalickák alakja — vízszintesre történő tereprendezés esetén — lehetőleg nyújtott téglalap, mert ez elősegíti a műterep fenntartását (a gépi munka kevésbé változtatja azt meg). A kalickákat elválasztó gátakat ebben az esetben 1:3 rézsűvel építjük ki. „Rétegvonal menti rizsgátas” megoldásnál viszont a rizsgát időszakos, a rétegvonallal párhuzamos, így a kalicka szabálytalan alakú. A vízellátó művek méretezése Az 1000 ha nagyságú rizstelep vízellátó műveit úgy kell méretezni, hogy az egész telep 10 napon belül elárasztható legyen (a harmadik árasz- táskor 15 napon belül). Az egyes táblák árasztására 2—3 nap áll rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy táblák vonatkozásában 8—9 1/s/ha, míg telep vonatkozásában 2,5—3,0 1/s/ha fajlagos folyamatos vízsugárral kell számolni csúcsideji vízfelhasználásként. Az egyszeri átfutó árasztás vízigénye 2000—2500 m3/ha. A mértékadó első tartós árasztás vízigénye (kb. 10 cm-es vízborításnak megfelelő víz- mennyiség) 2500—3500 m3/ha. 101
