Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.1 Vízhasznosítási főművek

Ez rizstertiletek esetében a rizsek első elárasztásakor (ápr, 2U - május 20), a szántóföldi öntözéseknél pedig a nyár derekán (jul. 15 - aug. 30-ig) áll elő, vagyis az öntözési idény 150 napja közül csak 35-45 napon át. Az idény nagyobbik részében a folyamatosan üzemelő csatornákban a maximá­lisnál kevesebb öntözővizet kell szállítani. A mindenkor szükséges vízhoza­mot a fővizkivételnél adagoljuk be, és a mellékcsatomák vízkivételeinél osztjuk szét. Az adagolást gravitációs viznyerés esetén a zsilipek zárószer­kezetével, gépi emelés esetén a működtetett szivattyúk számának változta­tásával végezhetjük el. A vizkivételi, - és a duzzasztózsilipek állítása kézi és gépi erővel történhet. Ez a munka azonban sok munkaerőt igényel, ezért újabban arra törekszünk, hogy e berendezések működését önműködővé tegyük. Ennek legcélszerűbb módja a vizadagolók alkalmazása. Ezek - a felvizszin viszony­lag tág határok közötti váltakozása esetén is - állandóan ugyanazt a vízho­zamot bocsátják át. Bonyolultabb berendezések az automatikus vizszinsza- bályoző berendezések, melyek hidraulikus, elektromos és elektronikus meg­oldásokkal alakíthatók ki. A legbonyolultabb berendezések a távjelző és távvezérlő berendezések, amelyeknek néhány fajtáját az esőztetőrendszerek nyomásközpontjainál már a hazai gyakorlatban is alkalmaztak. Ezek közül a leggyakrabban alkalmazott megoldás az, amikor a venturicsőben fellépő viz sebességének észlelése alapján elektromos szerkezet automatikusan kapcsolja be, és ki a szivattyúkat. 1.114.1. A hidraulikus automatizáció A hidraulikus automatizáció 3 fő berendezés -típusa: az alvizszint szabályozó, a felvizszint szabályozó és a vizadagoló. Az automatikus alvizszint szabályozók a legegyszerűbb hidraulikus automata-berendezések. Működési alapelvük megegyezik az angol WC-k víztartályai berendezéseinek elvével. Vagyis az alviz szintjén lebegő usző- test - tengely körül elforduló merev kar (kétkarú emelő) segítségével - nyitja vagy zárja a szegmens-alakú zsiliptáblát. Az automatikus felvizszint szabályozók működési feltételeiről Her- nády Alajos - a Vízügyi Közlemények 1963. évi 1. füzetében - irt részle­tes tanulmányt. Ebben - többek között - az alábbiakat ismertette: Egy felvizszint szabályozóra működés közben általános esetben túlzot­tan sok, és főleg nehezen meghatározható erő működik (14. ábra). Ezek együttes figyelembe vétele igen nehézkes sőt -aPj dinamikus nyomóerő nagyságának és támadás pontjának meghatározási nehézségei miatt - álta­lános esetben majdnem keresztülvihetetlen. Célszerűnek látszik a szerkezeti részek olyan kialakítása, ahol az erők egy része a működést már nem befolyásolja. A dinamikus nyo­móerő a legegyszerűbben úgy ejthető ki a további vizsgálatokból, hogy a zá- rőlapot körhenger felületűre alakítjuk ki, és a forgástengelyt úgy helyezzük- 62 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom