Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.1 Vízhasznosítási főművek
felvizszintet gyakran a böge legmagasabb vizszintii kiágazó csatornájának iizemvizszintje határozza meg. Ez pedig azt eredményezheti, hogy felviz- szinttartás esetén magasabban kell kialakítani a maximális vízhozamhoz tartozó felszingörbét, mint alvizszinttartás esetén (lásd a 7. ábrát). Ez pedig magasabb földmunkaköltséget eredményezhet (mivel a töltésépítés egységára magasabb, mint a bevágási földmunkáé - különösen akkor, ha a töl-' tésbe beépítendő földmennyiséghez távszállitás szükséges). Különösen nem általánosíthatók dr.Szigyártő Zoltán következő megállapításai:- az alulról vezérelt rendszerek építése lényeges költségtöbbletet igényel (a felülről vezérelthez képest: szerző megj.);- a közvetlen és közvetett vizszinttartás előnyeit és hátrányait összevetve kétséget kizáróan megállapítható, hogy a vizszinttartás gyakorlati megvalósításának egyedüli helyes útja csakis a közvetlen vizszinttartás bevezetése lehet;- vannak olyan esetek, amelyeknél az alsó vezérlés gazdaságtalansá- ga minden további számítás nélkül is nyilvánvaló; A fentiekben leírtak alapján megállapítható, hogy a sikvidékeken rendszerint az alvizszinttartást célszerűbb alkalmazni, mert- közvetlen vizszinttartást tesz lehetővé,- kevesebb viz felhasználásával jár, mivel a túlfolyón csak az a viz- mennyiség folyik át, ami az esetleges alsóbb vízhasználatok részére tervszerűen kerül lebocsátásra (ezzel szemben a felvizszint szabályozásnál a tervezettől eltérően fel nem használt viz is végigfolyik a csatornán, ez pedig nemcsak a vízkészletet csökkenti feleslegesen, hanem - szivattyús fővizkivétel vagy közbülső átemelő-telep esetében - az üzemköltséget is növeli),- az alvizszinttartás a kisesésü csatornákon nem jár nagyobbmérvü beruházási többletköltséggel, sőt egyes esetekben kisebb a létesítési költsége, mint a felvizszinttartással kialakított megoldás. Megállapítható továbbá az is, hogy a nagyesésü csatornáknál viszont a felvizszinttartás a célszerűbb és gazdaságosabb, mivel igy rendszerint- jóval kevesebb bogét kell kialakítani, mint alvizszinttartás esetében, igy kevesebb vizszintszabályozó-müvet kell létesíteni; ez nemcsak a beruházási költségeket csökkenti jelentős mértékben, hanem az üzemelési költségeket is;- az elvégzendő földmunka is jóval kevesebb, mivel az alvizszinttartás esetében hosszú (vízszintes) "visszatöltésezett" szakaszokat kell kialakítani gyakran magas töltések létesítésével. Régi öntözőcsatomák korszerűsítésénél gazdaságossági vizsgálattal kell megállapítani, hogy - a rendszerint felvizszinttartást - nem célszerű-e alvizszinttartásra átalakítani. Öntözővizet is szállító belvízcsatornáknál arra kell különös gondot fordítani, hogy csak olyan magasságú öntözővizszintet szabad a csatornában megengedni, amely a szomszédos területeken vízkárokat nem okoz.- 41 -