Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.1 Vízhasznosítási főművek

felvizszintet gyakran a böge legmagasabb vizszintii kiágazó csatornájának iizemvizszintje határozza meg. Ez pedig azt eredményezheti, hogy felviz- szinttartás esetén magasabban kell kialakítani a maximális vízhozamhoz tartozó felszingörbét, mint alvizszinttartás esetén (lásd a 7. ábrát). Ez pe­dig magasabb földmunkaköltséget eredményezhet (mivel a töltésépítés egy­ségára magasabb, mint a bevágási földmunkáé - különösen akkor, ha a töl-' tésbe beépítendő földmennyiséghez távszállitás szükséges). Különösen nem általánosíthatók dr.Szigyártő Zoltán következő meg­állapításai:- az alulról vezérelt rendszerek építése lényeges költségtöbbletet igényel (a felülről vezérelthez képest: szerző megj.);- a közvetlen és közvetett vizszinttartás előnyeit és hátrányait össze­vetve kétséget kizáróan megállapítható, hogy a vizszinttartás gyakorlati megvalósításának egyedüli helyes útja csakis a közvetlen vizszinttartás be­vezetése lehet;- vannak olyan esetek, amelyeknél az alsó vezérlés gazdaságtalansá- ga minden további számítás nélkül is nyilvánvaló; A fentiekben leírtak alapján megállapítható, hogy a sikvidékeken rend­szerint az alvizszinttartást célszerűbb alkalmazni, mert- közvetlen vizszinttartást tesz lehetővé,- kevesebb viz felhasználásával jár, mivel a túlfolyón csak az a viz- mennyiség folyik át, ami az esetleges alsóbb vízhasználatok részére terv­szerűen kerül lebocsátásra (ezzel szemben a felvizszint szabályozásnál a tervezettől eltérően fel nem használt viz is végigfolyik a csatornán, ez pedig nemcsak a vízkészletet csökkenti feleslegesen, hanem - szivattyús fővizkivétel vagy közbülső átemelő-telep esetében - az üzemköltséget is növeli),- az alvizszinttartás a kisesésü csatornákon nem jár nagyobbmérvü beruházási többletköltséggel, sőt egyes esetekben kisebb a létesítési költ­sége, mint a felvizszinttartással kialakított megoldás. Megállapítható továbbá az is, hogy a nagyesésü csatornáknál viszont a felvizszinttartás a célszerűbb és gazdaságosabb, mivel igy rendszerint- jóval kevesebb bogét kell kialakítani, mint alvizszinttartás eseté­ben, igy kevesebb vizszintszabályozó-müvet kell létesíteni; ez nemcsak a beruházási költségeket csökkenti jelentős mértékben, hanem az üzemelési költségeket is;- az elvégzendő földmunka is jóval kevesebb, mivel az alvizszinttar­tás esetében hosszú (vízszintes) "visszatöltésezett" szakaszokat kell ki­alakítani gyakran magas töltések létesítésével. Régi öntözőcsatomák korszerűsítésénél gazdaságossági vizsgálattal kell megállapítani, hogy - a rendszerint felvizszinttartást - nem célszerű-e alvizszinttartásra átalakítani. Öntözővizet is szállító belvízcsatornáknál arra kell különös gondot fordítani, hogy csak olyan magasságú öntözővizszintet szabad a csatorná­ban megengedni, amely a szomszédos területeken vízkárokat nem okoz.- 41 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom