Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.1 Vízhasznosítási főművek

A víztározó tervezésével egyidejűleg kell a járulékos és a kapcsolódó beruházásokat is megtervezni.

Járulékos beruházások: a tápcsatorna, az ezen levő tápzsilip vagy szivattyútelep a víztározó és az öntözőtelepek közötti főművek (főcsatornák, fürtfőcsatornák és az ezeken levő összes műtárgy), a víztározó le- csapolásához szükséges vízlevezető csatorna a végén levő barátzsilippel és egyéb műtárgyakkal (hidakkal, csőátereszekkel, zsilipekkel, esetleg surrantókkal stb.).

A kapcsolódó beruházások közül követlenül kapcsolódók: a víztározóból ellátandó öntözőtelepek és halastavak, valamint az ezekhez tartozó üzemközi (nem állami), táp-, öntöző- és vízlevezető csatornák létesítése. Közvetve kapcsolódók: a járulékos üzemi beruházások. Ezek az öntözőtelepeknél: az öntözőberendezések (hordozható csővezeték, tömlők, szi- vomyák stb.) telepen belüli átszállításaihoz szükséges vontatók és pótkocsik, a többlet szerves - és műtrágya, valamint többlettermés és az öntözőmunkások szállításához szükséges vontatók és pótkocsik, valamint az öntözőberendezések téli tárolásához és javításához, továbbá a többlet műtrágya tárolásához szükséges épületek. Ezeket a beruházásokat áz öntözés gazdaságossági számításánál is figyelembe kell venni. A közvetve kapcsolódó beruházások között kell szerepeltetni - de az öntözés gazdaságossági számításainál már nem szabad figyelembe venni - a többlettermések tározásához, a több állat elhelyezéséhez szükséges istállókat és az ezekhez tartozó építményeket, a nagyobb állatlétszám eléréséhez szükséges tenyészállat beszerzést stb.

A síkvidéki, hullámtéri víztározókat rendszerint idénytározás érdekében létesítik.

A Tisza árvízvédelmi töltései néhol széles hullámteret zárnak le. Ezeken a helyeken a hullámtéri víztározást célszerűbben és gazdaságosabban lehet megvalósítani, mint bármely más módon történő vizpőtlást. A hullámtéri víztározás a Tisza esetében - a következő előnyökkel jár:

a) A víztározó sokkal közelebb van az öntözendő területekhez, mint az országhatáron kívüli hegyvidéki tározók, ahonnan hetekkel előbb le kellene "hívni" az öntözéshez a vizet, ezáltal nem lép fel vízveszteség- sem a mederben történő tározódás révén (hegyvidéki víztározás esetén a víztározó és az öntözőfőcsatornák közötti többszáz kilométeres folyószakasz medrében és az ahhoz csatlakozó parti sávban a tározott víznek jelentős része tároződna és nem jutna el az öntözőterületekhez),- sem azáltal, hogy a víznek hetekkel előbb szükséges lehívása miatt - a biztonság érdekében - a szükségesnél hamarabb érkezne meg a tározott viz egy része, mely azután felhasználás nélkül folyna tovább a Fekete-tenger felé,- sem azáltal, hogy a közbülső tározótér hiánya miatt a hegyvidéken tározott viz egy részét nem tudnánk minden időpontban maradéktalanul az öntözőrendszerekbe beterelni, igy a tározott víznek ez a része is haszno- sitatlanul folyna el a Fekete-tenger felé.- 23 -