Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.1 Vízhasznosítási főművek

A tározási vizszint meghatározása után megállapíthatjuk a töltések magasságát és mintakeresztszelvényeit. A töltés koronaszintje- kisebb (1-2 millió m^-es térfogatú) víztározóknál legalább 80 cmrel,- nagyobb víztározóknál pedig legalább 100 cm-rel legyen a maximális tározási vizszint (illetve 50 cm-rel a tározóban megengedett ár- vizszint) felett, hogy a hullámverés ellen kellő biztonságot nyújthasson.

A 3 m-nél nem magasabb töltések esetében a hullámverés ellen legcélszerűbb és leggazdaságosabb védelmet nádsáv biztosítja. Ezért e töltések naintakeresztszelvényeit a 2. ábra szerint célszerű kialakítani.

Nagy gondot kell fordítani a nádsáv megfelelő kialakítására, mivel a

nád- az 1 m-nél nagyobb vízmélységben nem tud jól fejlődni,- erősen szikes talajon nem tud megtelepedni.

Ezért a maximális üzemvizszint alatt 1 m-rel 3-5 m széles padkát kell kialakítani és ezt, valamint az egész gáttestet 20 cm vastagon gondosan humusszal kell borítani, a nádsávra nádtöveket, a töltés koronájára és "száraz" rézsűjére pedig gyepet kell telepíteni. A víztározó üzembehelyezése utáni első 2 évben a víztározót csak annyira szabad feltölteni, hogy a vizszint a nádsáv padkáját 20-30 cm-rel borítsa el. Ez elegendő arra, hogy a nád az egész nádsávon kifejlődjék, közben pedig a gáttestben nagyob kimosődások ne álljanak elő.

A nádsáv a 3 m-nél magasabb töltéseknél már nem nyújt kellő biztonságot a hullámverés ellen, ezért ezeken a helyeken nagyméretű (3-4 m hosszú) előregyártott vasbetonlemezeket, esetleg müanyaglemezeket célszerű alkalmazni (lásd a 3. ábrát), nem szikes talajból épített töltéseken a szárazon rakott hatszögletű, takaréküreges, előregyártott burkolólapok is jő megoldást nyújthatnak, mert ez a burkolat nem merev és igy a töltés- test mozgásait (ülepedés, kisebb kimosődások) is követni tudja. A nagyméretű lapokat műanyag lemezek és müanyagcsavarok alkalmazásával úgy célszerű egymáshoz kapcsolni, hogy a kapcsolat a csuklós mozgásokat megengedje (lásd a 2. ábrát). Meg kell említeni, hogy a töltések hullámverés elleni védelme még nem teljesen megoldott kérdés, ezért ez a kutatás egyik fontos feladata. A töltések vizfelőli rézsűjét 3-4 m vízmélységig általában nem célszerű 1:2-nél laposabbra kialakítani, a "száraz" rézsű hajlásszögét pedig úgy kell kialakítani, hogy a szivárgási görbe a töltéstesten belül maradjon.

Különösen nagy gondot kell fordítani a töltések építésénél az alapozási, tömörítési és humuszolási munkák igen gondos elvégzésére, mert az e téren elkövetett legcsekélyebb hibák is súlyos következményeket vonhatnak maguk után: elhabolást, töltésszakadást, ennek következtében a hasznosításra szánt viz elszökését (ami nemcsak a hasznosítás elmaradása miatt jelent népgazdasági kárt, hanem azáltal is, hogy közvetlenül is vízkárokat okozhat).- 21 -