Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

2. A halászat tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái

Ezeknek során az alábbiak szerint kell eljárni:

Az öntözőtelepek és a halastavak tervezését megelőzi - a beruházási utasításokban is előirt - un. kijelölési eljárás. Ennek során megállapítják a felmerült vizhasználati igénnyel kapcsolatos termelési és vízgazdálkodási lehetőségeket, a tápvíz és a talaj minőségét (víztartó illetve vízáteresztő jellegét), továbbá az építés munkamennyiségeit és előrelátható költségeit, rámutatva a távlati fejlesztésekre és a főmű-igényekre (öntöző- rendszerekben a különböző vízhasználatok ellátására szolgáló létesítmények, vizkivételi müvek, tápláló, lecsapoló főcsatornák stb.) is. A tervbevett vízhasznosításról azutan - a mellékelt minta szerint - "Építési javaslatot" vesznek fel, rendszerint helyszínrajzi vázlat csatolásával.

A telepítés alapelve: tógazdaságot csak olyan területen létesítünk, amelyek szántóföldi művelésre egyáltalában nem, vagy csak alig hasznosíthatók. Össze kell hasonlítani az igénybeveendő terület eddigi hozamát a várható 'íalgazdasági jövedelemmel, a közérdek összes szempontjainak figyelembevételével. Ez igen felelősségteljes feladat.

A másik döntő kérdés: van-e elegendő viz és az milyen minőségű. Evégből a tápvizet mindig meg kell vizsgálni, hogy nem tartalmaz-e hal- élettani szempontból mérgező anyagokat, illetve az öntözésre káros, nagyobb mennyiségű sókat. Gazdaságossági szempontból kivánatos, hogy a tavak feltöltése és frissítése, valamint a lecsapolása is gravitációsan történjék. Nagyobb halastavak belsőségekben (vagy ilyenek közelében) csak fokozottabb biztonsággal és a város (község-) rendezési tervekhez alkalmazkodva építhetők, de lakott területen belül közegészségügyileg nem kívánatosak.

10 kát. holdnál kisebb halastavakat lehetőleg ne építsünk (kivéve tősorozat esetén), mivel ezek mint részüzemü és egyébként is drága kivitelű tavak nem lehetnek rentábilisak.

Közforgalmú utak, vasutak, valamint a vízfolyások és csatornák töltéseire közvetlenül még nyomőpadkával sem támaszkodhatnak a tavak. Ilyen utak ,és vasutak a tavak töltésein pedig nem vezethetők. Viszont ezek közelében kell telepíteni a tógazdaságokat, vagy gondoskodnunk kell olcsó vizi- uti szállításról. Elektromos távvezeték és telefonhálózat tartóoszlopai nem állhatnak a tavakban. Amennyiben a keresztezés mégis elkerülhetetlen, úgy ezek az oszlopok, illetve a vezetékek csak különleges erre vonatkozó előírások mellett építhetők, illetve biztositandók.

A tógazdaság - különösen hazai viszonylatban - a belterjes gazdálkodásnak egyik igen ajánlható formája, de vannak hátrányai is: belenyúlva a vizek természetes rendjébe megzavarja ugyan a terület eredeti jellegét, de egyenletesebbé teszi a vízjárást. A kedvező szempontok azonban túlsúlyban vannak, csak megfelelő gazdasági és vízépítési szakismerettel, megfontolva kell végezni azok létesítését.- 215 -