Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.4 Az öntözés eddigi és várható fejlődése

lődési ütemének leglényegesebb mozgatója a rizstermesztés volt. Amint a rizstermesztés gazdaságossága kétségessé vált, az öntözés fejlődésében átmeneti megtorpanás állott be, amelyet a mezőgazdaság szocialista átszervezésének 1960.évi befejezése szüntetett meg. A szocialista mezőgazdaság megteremtése és az 1959-63.évek sorozatosan csapadékszegény, aszályos időjárása ugrásszerű fejlődéshez vezetett, az 1964-66. évi rendkívül csapadékos időjárás pedig újból megtorpanást idézett elő.

Az öntözés hazai fejlődésének várható alakulását az alábbi számok tükrözik:- 1970-ben öntözendő 440 - 460 ezer ha- 1975-ben öntözendő 550 - 660 ezer ha * - 1980-ban öntözendő 750 - 850 ezer ha

az esőztető mód jelenlegi 70%-os aránya valőszinüleg tovább fog növekedni.

1.42. Az öntözés szerepe a világgazdaság és népgazdaságunk fejlődésében

1.421. Az öntözés szerepe a világgazdaság fejlődésében

A legújabb számítások szerint a Föld lakóinak száma kb. 2, 9 milliárd. Feltételezhető, hogy 2050-re ez a szám eléri a 8-10 milliárdot, s kétségtelen, hpgy ezután is tovább növekszik majd. A világgazdaság fejlesztését tehát úgy kell majd irányítani, hogy a gyorsan növekvő népesség bőségesen táplálkozhasson, jól ruházkodhasson és kényelmes, egészséges, modern otthonokban lakhasson és pihenhessen.

Ma még a Föld lakosságának nem kevesebb, mint a fele nem jut elegedő mennyiségü élelemhez, sok millió ember él az éhhalál határán.

Kínában a XIX. században 100 millió ember, Indiában a XIX. század utolsó 30 évében 20 millió ember halt éhen. A latin-amerikai országokban rosszul táplálkozik, nyomorúságosán öltözködik és igen nehéz feltételek között él a lakosságnak több mint kétharmada.

A világ mezőgazdaságára jellemző, hogy egy és ugyanazon növény termésátlaga országonként jelentősen különböző. Nézzük meg pl. a gabonafélék terméshozamára vonatkozó 1957-es adatokat néhány kapitalista országban (lásd a 15. táblázatot).

A terméshozamok szintjének ilyen nagy különbségeit nem lehet csupán az egyes országok különböző éghajlati vagy talajviszonyaival magyarázni. A terméshozamok alapvetően a földművelés technikai színvonalától is függnek.

Ahhoz, hogy a gabonafélék termésátlagát valamennyi tők és országban felemeljék az egyes növények tekintetében legnagyobb termésátlagot elért tőkésországok színvonalára, az egész kapitalista világban az szükséges, hogy az öntözést általánosan alkalmazzák (kivéve az olyan kedvező klimáju- 190 -