Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.3 Öntözőtelepek és hordozható öntözőberendezések

ha a folyamatos üzemelést biztosítják. Úgy viszonylag hamar kialakult a hordozható mellékvezeték, szerelvény és szórófej vonalon az un. "átállási készlet", vagyis az a mellékvezeték vezet ék-mennyis ég, amely lehetővé teszi azt, hogy a teljes kapacitású gépcsoportot az egész napi üzemidő alatt végig teljesen kihasználtan lehessen üzemeltetni. Legtökéletesebb, egyben a legdrágább megoldás a 100%-os átállási készlet biztositása. De sikeresen biztosítható a folyamatos üzem 1/4, 1/3, 1/2 átállási készlettel is. Ebben az esetben azonban az átállási készlet nagyságától függően az induláskor és leálláskor lesz átmenetileg olyan idő, amikor az agregát csak részben kerül kihasználásra. A folyamatos üzem kidolgozása során nemcsak a munkaszervezési, hanem a hidraulikai szempontokat is figyelembe kellett venni. így alakul­tak ki a csőáthelyezés és üzemelés menetének ma már általánosan ismert és jól bevált formái. Ezek közül figyelemre méltó az egyenletes hidrauli­kai terhelés elvének alkalmazása, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a fővezeték két oldalán ellentétes végről indulva, szemben haladva, majd középről távolodva kell az üzemelő mellékvezetékeket kijelölni. A folyamatos üzem kidolgozása során került sor már az 1961-62-es évektől a nagy intenzitási szórófejek kiszorulására és a közép intenzitá- suak egyre szélesebb körben való elterjedésére. A gyakorlat szempontjá­ból ez annyit jelentett, hogy például amig a 2 db 180 m hosszú mellékveze­téken Sz-2 szórófejekkel való üzem esetén 2 x 1 db szórófej 4-szeri át­állásával lehetett a 28 1/s-ot kiadni, addig T-22-es szórófejekkel ugyan­ezt a vízhozamot a 2 db 180 fm-es mellékvezetéken egyidejűleg üzemelő 18 db szórófej egyszeri felállítással ellátja. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy amig a nagy intenzitású szórófejek üzemelése során az uj mellékvezeték kifektetése közben az üzemelő szóró­fejeket az eredeti üzemelő vezetékben négyszer át kell helyezni, addig a közepes intenzitású szórófejek esetében az üzemelő mellékvezeték az egész idő alatt változatlanul dolgozik. A mellékvezeték teljes üzemideje mindkét esetben azonos, de a nagyintenzitásu szórófejekkel végzett üzem esetén ugyanazt a vízmennyiséget valamennyi területrész 1 /4 idő alatt kapja meg, ami éppen ebben a módszerben a káros és ami miatt a közepes intenzitás a nagy intenzitást kiszorította. Az is igaz, hogy a közepes intenzitás ese­tén az áttelepítéshez rendelkezésre álló idő is kedvezőbben alakult, mint a nagy intenzitásnál volt, igy a munkaerőszükséglet is csökkent. Ez is je­lentős oka volt annak, hogy nemcsak hazai, hanem világviszonylatban erő­sen terjed a közepes és kis intenzitású szórófejek használata. A nagyméretű fejlesztés és sok üzemelőhely bőven adott módot a vi­szonylag uj területen a gyakorlati megfigyelések rendszerezésén, értéke­lésén, összehasonlításán alapuló kutatás elvégzésére. A VITUKI hidrauli­kai kutatásai, az EKME laboratóriumi mérései és elméleti számításai ugyan hamarább elvégezhetők voltak, ezek azonban csak a műszaki alapot rakták le, ezután indulhattak a mezőgazdasági üzemek gyakorlatán alapu­ló tanulmányok.- 180 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom