Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.3 Öntözőtelepek és hordozható öntözőberendezések

perek tömörítő hatása csak akkor érvényesül, ha minden járatnál más-más nyomon haladnak. A kellő tömörség és vizzárőság elérése érdekében még szkrépermunka esetén is célszerű az öntözőcsatomák töltéseibe be­építésre kerülő anyagokat tömöríteni. Ezt agyagtalajoknál juhlábhengerek- kel, szemcsés (homokos) és vegyes talajoknál pedig vibrohengerekkel, vagy gumihengerekkel lehet a legtökéletesebben elvégezni. Tereprendezést az esőztető rendszerek esetében is néha el kell végez­ni, mert régi medrek és lefolyástalan medencék akadályozzák az esőzte- tés végrehajtását, ezért ezeket fel kell tölteni. De fel kell tölteni a csator­naépítéseknél és útépítésnél esetleg létesített anyagárkokat, valamint a földutaknak a terepmélyedé'seken áthaladó szakaszait is. Az öntözőcsatornák, és rizsgátak profilját a tereprendezési munka végrehajtása után alakítjuk úgy, hogy a tereprendezés során épített "ki­egyenlítő töltés" profiljába a "belső mag"-ot csatornanyitó ekével, sán- colő ekével vagy gréderrel kialakítjuk, a rézsűket pedig gréderrel elsimít­juk. A nagyobb öntözőcsatornák gátjainak humusszal való borításával és füvesítésével fejezzük be a tulajdonképpeni földmunkákat, mert ezután már csak az utánigazitő földmunkák maradnak hátra. A humusszal való borítást szkréperekkel vagy talicskás földmunkával végezhetjük el. A füvesítésnél pedig ügyelni kell arra, hogy a fűmagot igen gondos munkával kell elvetni: kiváló magágyat kell először készíteni, majd a gondos vetés után a mag­vakat 1 -2 cm vastagon talajjal kell befedni (ezt többszöri fogasolással vé­gezhetjük el) végül pedig a talaj felszínét gondosan tömöríteni kell (henge- rezéssel és "lapogatással"). Különös gondot kell fordítani a megfelelő fü- magkeverék összeállítására is, (tarackos fűből, aljfüből, szálfüből és pil­langósból álló vetőmagkeveréket alkalmazunk). A műtárgyak és az esetleges nyomócsővezetékek építésére a föld­munkák elvégzése után kerülhet sor (ellentétben a nagycsatornák építésé­vel, ahol először a műtárgyakat célszerű megépíteni és csak azután a földmunkát elvégezni, hogy a provizóriumok és földdugók alkalmazását el­kerülhessük). Az öntözőtelepeknél azért célszerű előbb a földmunkákat el­végezni, mert a korábban megépített műtárgyak akadályozzák a gépi föld­munka elvégzését, viszont a kis szelvények miatt a műtárgyépítés idejére könnyű szerrel létesíthetünk a már elkészült csatornákon is átjárókat. Az öntözőtelepek építésénél főleg előregyártóit műtárgyakat alkal­mazunk, mert ez megkönnyíti és meggyorsítja az épitést, kevesebb munka­vezető és szakmunkás alkalmazását igényli és nagy megtakarításokat ered­ményez a zsaluzőanyagban (fa-anyagban). Jelenleg csak az 1, 0 m^/sec-nál kisebb műtárgyak készülnek nálunk előregyártással. A vas beton csövek és az egyéb nagyméretű vasbetonelemek hazai bevezetésével azonban az ösz- szes 5, 0 im/sec-nál kisebb műtárgy (a hidak pedig kivétel nélkül) előre­gyártott elemekből készülhetnek (az 1, 5 m átmérőjű ikercső 1,4 m/sec-os vizsebesség mellett 5, 0 m^/sec vízhozam átvezetésére alkalmas). A pörgetett vb csövek hazai gyártásának megindításáig az 1, 0 m3/sec­- 176 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom