Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.3 Öntözőtelepek és hordozható öntözőberendezések
lási ut esetében már megállapítottuk, vagyis: csatomanyitő ekével az ut mindkét oldalán utárkot huzunk ki, az ebből kikerülő földet pedig grederrel bogárhátura domborítjuk (előbb azonban az ároknak a tábla felőli oldalára került földet átlapátoltatjuk az útra). Amely útszakaszok mellett vízelvezető csatorna húzódik ott már csak a grederezést kell elvégezni, mivel a föld kiemelését és az útra való terítését a csatornaépítés során az előző munkafázisban már elvégeztük. Az úthálózatnak azokat a szakaszait, amelyek terepmélyedéseken haladnak át, tereprendezés utján nyert földdel fel kell tölteni. A fák és tüskök kiszedése és eltávolítása a soron következő feladat, mert ha ezt elmulasztjuk, akkor ezek akadályozhatják a földmunkagépek folyamatos munkáját. A fákat és tuskókat legcélszerűbben dózerekkel dönthetjük ki és tolhatjuk félreeső depóniába, ahol azután azokat fűrészgéppel feldaraboltatjuk. Igen eredményesen dolgoznak a fák és tüskök döntésénél azok a dózerek, amelyeken a tolólemez helyén olyan karmokkal szereljük fel, amelyek a fa gyökerei alá nyúlva kitépik a fákat és a tuskókat. Jól alkalmazhatók erre a munkára a kotrógépek is (meredekre állított daruval), A bozót kiirtását a fák és tuskők kiszedése után (vagy azzal egyidejűleg) kell elvégezni. Ezt a munkát a legcélszerűbben dózerekkel végezhetjük el. A kiirtott bozótot - nádas, mocsaras helyeken a nádgyökér-torzsákat, zsombékokat - a dózerekkel félreeső depóniába tolatjuk, majd száradás után (a tüzrendészeti rendszabályok betartásával) felgyújtjuk. A nagyobb öntözőcsatomák építése a humusz eltolásával és az építendő töltések alatti alapolási munkák elvégzésével kezdődik. A humusz eltolása két célt szolgál:- a töltés alatt ne legyen organikus tartalmú anyag, mert annak elkorhadása után egyrészt üregek és járatok képződnek, amelyek növelik a szivárgási és töltésszakadási veszélyt, másrészt az üregek egyrésze beomlik, ami a töltés roskadását okozhatja,- a humuszra a töltésrézsűk és töltéskorona füvesítése érdekében van szükség (a humuszt a töltésépítés és rézsűképzés befejezése után 5-10 cm-es rétegben a rézsűkre és a koronára kell felteriteni). A töltések alatti alapolási munkára azért van szükség, hogy a töltés- test a talajba bekössön, nehogy a töltéstest a termett talajon elcsússzon vagy a töltéstest és a termett talaj közötti siklapon szivárgás lépjen fel. Az öntözőcsatornák töltései alatt alapolást a legcélszerűbben traktorekével végezhetjük, majd az ekét a töltéstengellyel párhuzamosan egymás melletti több menetben végighuzzuk. A kisebb öntözőcsatornák alatt a humuszt csak abban az esetben szükséges félretolni, ha abban rendkívül sok az organikus anyag. Átlagos viszonyok között erre nincs szükség, mivel az 100-120 cm-t meg nem haladó viznyomás hatására sem töltéselcsuszás, sem nagyobbmérvü szi- 174 -
