Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.1 Vízhasznosítási főművek

háztartási) vizsgálattal kell megállapítani. Ennek során elsősorban a vízállások és vízhozamok 20-30 évre kitérjedő vizsgálatait kell elvégezni. Az öntözési idényre vonatkozó részt természetesen külön kell kidolgozni. Meg kell szerezni a vízszerzési érintő egyéb vízhasználatokra vonatkozó adatokat is. Meg kell állapítani továbbá a vízhasználatok időbeli eloszlását és változását. Figyelemmel kell lenni végül arra is, hogy a felhasznált viz hányadrésze jut vissza a befogadóba.

1.111.2. Az öntözővíz beszerzése víztározókból

A felszíni vízkészletek hasznosítása érdekében egyre nagyobb jelentőséget kapnak a víztározók. Természetes nyári vízkészleteinket ugyanis - a Duna, a Rába és a Dráva kivételével - a mértékadó időszakokban már felhasználjuk, ezért az öntözés fejlesztéséhez szükséges további vizmeny- nyiséget a Dunántúl középső részén, valamint a Tisza völgyében már csak vizpőtlással (víztározással és a Dunából történő vízátvezetéssel) lehet biztosítani.

A víztározókat a következőképpen csoportosíthatjuk:- működésük (funkciójuk) szempontjából: sokéves víztározók, idény- tározók és kiegyenlítő tározók;- kialakításuk szempontjából pedig: síkvidéki- körtöltéses víztározók, síkvidéki-hullámtéri víztározók, dombvidéki -hossztöltés es víztározók és domb-, és hegyvidéki völgyzárőgátas víztározók; öntözővíz tározására használhatjuk fel továbbá a folyók holtágait és egyes belviztározőkat is.

Sokéves víztározó kialakítására rendszerint akkor kerül sor, ha a gazdaságosan tár ózható vízmennyiség - az igen kedvező domborzati adottságok miatt - a 70-80%-os gyakorisággal fellépő egész évi vízkészletet számottevően meghaladja, és a sokéves kiegyenlítésből származó többlet-vízkészletet a vízhasználatok igénylik is. A hazai adottságok csak kevés helyen teszik lehetővé ilyen tározók építését, ezért - egyelőre - ilyen működésű mezőgazdasági célú víztározónk még nincs,

Idénytározőkkal gondoskodhatunk rendszerint a legcélszerűbben és a leggazdaságosabban a hiányzó öntözővíz beszerzéséről. A hazai kiima mellett többnyire a téli-tavaszi vizeket tározzuk az öntözési főidényig. Jelenleg már több, mint száz idénytároző működik hazánkban. Ezeknek javarésze völgyzárőgátas kialakítású.

Kiegyenlítő tározókat az öntözőrendszerekben és az öntözőfürtökben alkalmazunk. A kiegyenlítés heti vagy napi lehet.

A nagyobb öntözőrendszerekben rendszerint a heti tározókat alkalmazzuk, mivel igy a munkaszüneti napokon felhasználásra nem kerülő vízmennyiségeket is hasznosítani lehet. Ilyenek pl.: a Keleti főcsatorna V-ös és Xl-es fürtfőcsatornáinak elején kialakított kiegyenlítő tározók.- 16 -