Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.3 Öntözőtelepek és hordozható öntözőberendezések

mócsőhálózat esetén a legcélszerűbb méret = 1500 m x 1800 m = 270 ha = 470 kh, mivel ennél az 500 mm-nél nagyobb átmérőjű nyomócsővezetékre nincs szükség (lásd a 30. ábrát). A földcsatorriás, felületi öntözőtelep célszerű méreteit az öntözőelemek mértékadó mé­retei határozzák meg. Mivel- az öntözőbarázda és öntözősáv hossza = 60- 120 m- a kismélységű idő­szakos csatorna hossza = 130-1000"- a nagymélységü időszakos csa­torna hossza = 300-1200 " (lásd a 12. táblázatot),- az öntözőparcella mérete = = 60-120x300-1200 m (300 ln­nél kisebb hosszúságot - a gépi művelés lehetővé tétele végett - nem célszerű alkal­mazni, ezért 2%o-nél kisebb lejtés esetén nagymélységü időszakos csatorna alkalma­zása indokolt),- az öntözőtábla mérete = = 300-1200 x 500-1200 m. Egyszerű, felületi öntözőtelepeket legelők öntözése céljából létesít­hetünk. Ezeknek lényege, hogy rajtuk tereprendezést nem végzünk, a legutolsórendü öntözőcsatornák nyomvonalait nem "párnázzuk" alá. Emiatt ezeket nem lehet egyenesvonalban és egymással párhuzamosan kialakítani, hanem - a domborzathoz simulva - törtvonalban. A szántóföldi kultúrák­nál ez nem lenne jó megoldás, mert a gépi talajmüvelést akadályozná. A legelők; esetében azonban ez a hátrány nem áll fenn. A legelőöntözésnél a csörgedeztető és a kombinált módszereket alkalmazzák. így a legutolsó- rendű csatornákból öntözővízzel ellátható területsávok szélessége =150-200 m, igy erre a távolságra kell őket egymástól elhelyezni. Ezek állandó jellegűek (nem kell őket évenként betemetni, majd újra "kinyitni"). E csa­tornákat nagyméretű csatornanyitőekékkel lehet megépíteni, igy a hosszuk = 400-800 m (vízszintes fenék esetén = 400 m, 2%0-et meghaladó fenék­esésnél = 800 m is lehet). 1500 fm önt. focjaf 30. ábra Tömlős felületi öntözőtelep vázlatterve- 154 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom