Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.2 Az öntözés szolgáltató művei
1.241. Csőrobbanások észlelése és kijavítása A caőrobbanások rendszerint két okból szoktak bekövetkezni: a cső kagylós kitöréséből vagy a kötések meghibásodásából. A kagylós kitörést gyári hibák, a szállitás és elhelyezés közbeni sérülések és a használat közbeni sérülések okozhatják. A gyári hibák, valamint a szállitás és elhelyezés közbeni sérülések a próbanyomás során, valamint a garanciális idő alatt csaknem kivétel nélkül megmutatkoznak. A használat közbeni sérüléseket az okozhatja, ha a cső fölött nincs kellő földtakarás (min. 80 cm) és emiatt a cső fölött haladó mezőgazdasági gépek vagy szállítóeszközök vagy közvetlenül rongálják meg a csövet, vagy olyan nagy terhelési feszültséget okoznak a csőben,' ami csőtörést okoz. Ez előfordulhat úgy is, ha megvan ugyan az előirt takarás, de a cső fölé nagyobb kő került, ami nem osztja el a terhelést (mint a földpárna), hanem koncentráltan adja tovább. A kötések gyári és szerelési hibái is többnyire megmutatkoznak már a próbanyomáé és a garanciális idő alatt (csőmozgások vízszintes és függőleges irányban). Azonban a garanciális idő után is felléphetnek a csővezetékben, ami a kötések szétcsúszását vagy összecsuszását okozhatja. (Az utóbbi sem kevésbé veszélyes, mivel összecsuszás esetén a csővégek között feszültség lép fel, ami hajszálrepedéseket, majd szivárgásokat sőt csőtörést is okozhat). A kötések meghibásodását a gumigyűrűk meghibásodása vagy elöregedése és a csavarok meglazulása is okozhatja. A csőrobbanásokat könnyen lehet észlelni, mivel ezeken a helyeken a viz magasra felszökik és kráter vág ki a földben. Az ilyen hibákat azonnal ki kell javitani, le kell zárni az érintett csőszakasz tolőzárjait és megfelelő méretű uj csődarabot kell - Gibault kötéssel - a törött helyébe beépiteni. Ehhez természetesen az szükséges, hogy minden esőztetőfürt - ben az ott alkalmazásra került valamennyi csőméretből legyen néhány csődarab a raktáron. A csőkötéseknél fellépő szivárgások észlelése már nem olyan egyszerű, viszont kijavításuk sem olyan sürgős többnyire. Ezért a hordozható szárnyvezetékeket kezelő személyzetet utasítani kell, hogy munka közben kisérjék figyelemmel a hidrársok közötti földalatti csővezetékek nyomvonalát és ha ezen valahol a talaj átnedvesedését észlelik, azt jelentsék, az esőztetőfürt telepvezetőjének vagy a szolgálatban levő gépésznek, aki azt azonnal naplózni köteles. A hidránsokről fel nem ismerhető csővezetékek (pl. a sugárirányú főnyomócsővezetékek) nyomvonalait az esőztetőfürt csőszerelői rendszeresen (havonta legalább egyszer) járják végig és ennek alapján állapítsák meg és naplózzák az átnedvesedett helyeket. Az átnedvesedést könnyen felismerni arról, hogy ott a t^laj foltszerűen elszineződik (sötétebb lesz). Az öntözési idény befejezése után - valamint az öntözési szünetekben - a benaplőzott szivárgási helyeken a csőszerelő brigád a csövet kibontja, a hibát megállapítja és kijavítja.- 149 -
