Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.2 Az öntözés szolgáltató művei

1.217. A hidraulikus automatizáciő és az elektromos irányítástechnika alkalmazása a korszerű öntözőftirtökben

A hidraulikus automatizáciő az esőztetőfürtökben csak kisebb mértékben - csappantyúk, légbeszivő-szelepek, biztonsági szelepek formájában - alkalmazható, mivel az öntözővíz csővezetékekben viszonylag nagy (4-nél nagyobb att. -val) jut el a nyomásközpontből a szórófejekig. A nyomásközpont előtti táp-, és főcsatornákban természetesen gyakran szükség van a hidraulikus automatizáciő alkalmazására, de ezek a főmüvek közé tartoznak, ezért velük az 1.114. pontnál foglalkoztunk.

A korszerű felületi öntözőfürtökben, főleg a héjcsatornáknál kerül alkalmazásra a hidraulikus automatizáciő (mivel az alacsony-nyomású, földbeépitett nyomőcsőhálózatnál a helyzet lényegében azonos az esőztető- fürtök nyomőcsőhálőzatával csak a nyomás értékek térnek el). A héjcsatornákban a felvizszintszabályozők, vizadagolők és a túlfolyók széleskörű alkalmazására kerülhet sor. Ezeknek működési elve és kialakítása megegyezik az 1.114 pontnál ismertetett szerkezetekkel és berendezésekkel, legfeljebb méreteikben térnek el, mivel az esőztetőfürtökben kisebb vízhozamok szállítására és szétosztására kerül sor, mint az öntözőrendszerekben.

Az elektromos irányítástechnika alkalmazására a korszerű öntöző- fürtökben rendkívül nagy változatosságban kerül sor, hiszen ez az automatikus nyomásközpontok működésének alapja, ezenkívül a közbülső kiegyenlítő tározók automatikus utántöltését is elektromos automata berendezések (elektromos tolózárak, úszóról vezérelt elektromos indító berendezések stb.) vezérlik. De széleskörű alkalmazásra kerül a korszerű öntözőfürtökben az elektromos irányítás-technika a távjelzés és távirányítás terén is. A problémakört az alábbiakban néhány példán keresztül ismerhetjük meg a legjobban:

A hazai automatikus nyomásközpontok a következőképpen működnek: egy kisebb (10-31 1/sec) teljesítményű szivattyú, hidrofor-tartály és ehhez kapcsolódó kompresszor segítségével feltöltve és a megfelelő nyomás alatt tartja az egész nyomáscsőhálőzatot. Valamelyik hidráns megnyitása esetén a nyomás a hidroforban hirtelen lecsökken, ez - elektromos kapcsoló utján - megindítja az első főszivattyu elektromotorját és megindul - a Venturi-csövön át - az öntözővíz áramlása a megnyitott hidráns (vagy hidránsok felé). A Venturi-csőben fellépő nyomáskülönbséget differenciál - manométer érzékeli. Ha a nyomáskülönbség eléri azt a pontot, ami az első főszivattyu legnagyobb teljesítményéhez tartozik, akkor működésbe lép a második főszivattyu automatikus kapcsolója és Uzembehelyezi a második főszivattyut. Hasonlóképpen indul - a vízfogyasztás további növekedése esetén - a harmadik majd a negyedik szivattyú is.

Az elektromos távirányításra jó példa a balatonaligai II. számú esőz- tetőfürt. Ennél a Balaton vizét a tő partján levő szivattyútelep magyar gyártmányú szivattyúi nyomják fel a 3, 5 km távolságra - 50 m-rel maga- 143 -