Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.2 Az öntözés szolgáltató művei

nem akadályozzák (egy részük a tömlővel együtt a dobra kerül, más részük könnyen leszerelhető).

A szórófejek hazai gyártása is jelentős fejlődésen ment át. 1961 előtt a hazai ipar szórófejeket csak kisüzemi módszerekkel gyártott. E különböző tipusu szórófejek nem feleltek meg az igényeknek, 1961 után a hazai ipar nagyüzemi szőrófejgyártást szervezett és évről-évre tökéletesebb - sugár- ütéssel működő - körbeforgó szórófejeket gyárt, 1965-től már műanyagból készül a hazai szórófejek egy része. További tökéletesítésük a szórási távolság növelésével a szóráskép javítása lehet. A szórófejek kötés-módjára és a szórófejek tervezésére vonatkozóan Lipták F.: "Az esőszerü öntözés permeteloszlása" cimü tanulmányában (Vízügyi Közlemények 1962. évi

3. füzet) a következőket állapítja meg: "... a körbeszórásnál a téglalap- alakú kötés, a 240°-os körszektorba szórásnál az egyenlő szárú háromszöges és a téglalap alakú kötés a legmegfelelőbb. A körbeszórásnál az egyszerű négyzetes kötést kerülni kell... Az ezután készülő szórófejek tervezésénél uj utat kell követni. Az üzem szervezési és gazdaságossági szempontoknak legjobban megfelelő kötési módok valamelyikére, a csőhosszakat is figyelembe véve, előre meg kell határozni az i-R ábra alakot és a szórófejet úgy kell szerkeszteni, hogy annak az i-R ábrája a kívánt alakú legyen. Véleményünk szerint olyan i-R ábra a legmegfelelőbb, amelyik a szórófejtől bizonyos távolságig mindenütt egyenletes intenzitású, utána pedig az egyes kötési módoktól függően más és más hosszirányú és hajlású csökkenő szakaszból áll."

A korszerű felületi öntözőfürtökben alkalmazásra kerülő héjcsatornák hazai gyártását az Alsőzsolcai előregyártó telep 1964-ben kezdte meg. A gyártott 400 1/s-os típust a VITUKI olasz típusok alapján alakította ki.

A külföldi és hazai, kutatási és gyakorlati eredményeket Perényi K.: "Héj- csatornák az öntözésben" cimü tanulmánya (Vízügyi Közlemények 1964.évi

4. füzete) és "Öntöző héjcsafomák kialakítása" cimü tanulmánya (VITUKI: Időszerű Öntözési Kutatások 1965.) részletesen ismertette. A héjcsatornák elterjedésének egyik legfőbb akadálya, azok magas költsége (1500 Ft/fm felett), amiben a szállítási költségek tetemes részt tesznek ki. Ezért figyelemre méltó Tiszai Pálnak a helyszíni előregyártásra vonatkozó javaslata. Eszerint a zsaluzást egyszerű, fordított "U" alakra görbített acéllemez szolgáltatná, melyre - torkrét eljárással - egy réteg betont kellene felszómi, majd erre a hálővasalást hozzásimitani és ezután a második réteg betont ugyancsak e torkrét eljárással felszórni. E technológiával jő minőségű vékony acélbeton héjcsatorna készíthető.

A korszerű felületi öntözőfürtökben alkalmazásra kerülő műanyag - tömlők gyártását a hazai ipar valószínűleg 1968 -ban kezdi meg. így eddig csak külföldi eredetű tömlőkkel való kísérletezésekre kerülhetett sor. Ezek eredményeit a következő tanulmányok tartalmazzák:- Bogárdi I-Perény K: Müanyagtömlők alkalmazása az öntözésben." (Vízügyi Közlemények 1963/4. füzet)- 141 -