Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.2 Az öntözés szolgáltató művei

A fajlagos veszteségek az illető vezetékszakasz hosszával szorzatidók. A hf veszteségeket elágazási pántonként kell meghatározni úgy, hogy minden szakasz vesztesége már foglaljon magában +10% helyi (idomdarabokből adódó) veszteséget is.

ad. c) A hh értéke a 240 m hosszú 85 mm átmérőjű, 10 szórófejjel ellátott szárnyvezetéknél 0, 5 - 0, 6 att. *

ad. e) Ahg értéket szintezés (rétegvonalak) utján határozzuk meg.

ad. b) A h értéknek ah ^ H - h - h, - h - h értékhatáron m m ny f h sz g

belül kell maradnia.

1.214.3. A földalatti nyomőcsőhálőzat és héjcsatomahálőzat kialakítása a korszerű, felületi öntözőfürtökben

A nyomőcsőhálőzat és a héjcsatomahálőzat kialakításának módját meghatározza, hogy az időszakos csatornákban 300-600 m-re, az alacsony-nyomású tömlőkben pedig - kétirányban - 300-300 m-re lehet elvezetni az öntözővizet. így tehát az utolsórendü, közepes (2-4 att) nyomású, földalatti nyomőcsőhálőzat vezetékeit, illetve a héjcsatomákat egymástól 600 m-re célszerű elhelyezni. Ebből az alapadatból (és a szükséges viz- szállitóképességből) kiindulva felrajzolható az öntözőfürt célszerű alakja és meghatározható az optimális fürt nagyság (lásd az 1.211. pont 28. ábráját).

A 300 m hosszú tömlő működéséhez legalább 0,1 att. -nyomás szükséges (vagyis 1 m-es vizoszlop-nyomás). Ezt a követelményt a héjcsatornák hosszszelvényeinek megtervezésénél nagy körültekintéssel kell figyelembe venni.

1.215. A nyomócsőhálózatok és héjcsatomák alkatrészei és műszaki fejlesztésük

A nyomőcsőhálőzat: ac nyomócsövekből, csőkötésekből, csőelágazásokból, fenékkiüritőkből, légtelenítőkből, biztonsági szelepekből, hid- ránsokből, hordozható szárnyvezetékekből (rajtuk szerelvényekből és szórófejekből) áll. A korszerű felületi öntözőfürtökben héjcsatomák és tömlők is alkalmazásra kerülnek.

Az ac. nyomócsövek Magyarországon 500 mm átmérőig készülnek. 1966 előtt 300 mm-nél nagyobb átmérőjű csövek nem voltak tökéletesek - az utókezelés hiányosságai miatt (oválisak voltak). 1966-ban felszerelték a Nyergesujfalvi csőgyárban az utókezelési görgősort, igy azóta a gyár megfelelő minőségű csöveket gyárt. A külföldi csövek méretei nem egyeznek meg pontosan a hazai méretekkel, az átmenet azonban - hajlékony mü- 139 -