Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.2 Az öntözés szolgáltató művei

ben, hogy bármilyen növényfajta tábláit az öntözési időtartamon belül meg tudjuk öntözni, a reá kapcsolt táblák számától függően

1-től 4 tábláig megközelítőén 1041/s

4 -tői 8 tábláig megközelitően 208 "

8-től 12 tábláig megközelitően 312 " stb.

vizhozam szállítására kell méretezni. Szakaszokon belül az ac. mellékvezeték, ill. a tábla elrendezésétől függően a fővezetékeknél 52 1/s-ryi vizhozam lépcsőket kell figyelembe venni, a mellékvezetékekét pedig 52 1/s, ill. (a vizhozamegységek elrendezésétől függően) 26 1/s-ra lépcsőzve kell méretezni.

A megadott 1/s értékek természetesen közelitő értékek.

Felvetődhet a kérdés, hogy az ac. mellékvezeték-hálózat összekapcsolásának segítségével nem célszerUbb-e körvezetékes megoldást alkalmazni? E kérdést részletesen megvizsgálva arra az eredményre jutottunk, hogy az egyik ac. fővezetékből körvezetékként kialakított ac. mellékvezetékek utján, a másik ac. fővezeték mentén levő táblákra csak nagyobb beruházással, tehát gazdaságtalanul lehetne a vizet átadni.

Mindezek után meg kell állapítanunk, hogy fenti tipizált tervezés nem minden esetben valósítható meg. Fasorokkal, kiépített utakkal szegélyezett meglevő táblák, vagy vízfolyások, közutak, vasutak, települések és telepítések gyakran akadályozzák ennek a kedvező megoldásnak alkalmazását. Ilyen esetben az egyébként szokásos módon kell tervezni. Le kívánjuk azonban szögezni, hogy a nyomásközpontos esőztető rendszerek oly jelentős beruházási igénnyel járnak és annyira megváltoztatják a terület mezőgazdasági és műszaki arculatát, hogy a tervezés során a meglevő művelési ágakra, birtokviszonyokra, közigazgatási határokra, ha ezek a gazdaságos tervezést akadályozzák, általában nem lehetünk tekintettel.

A tipizált tervezés méretezési módszere

A hálózat tervezése a fővezeték tervezésével kezdődik, a nyomásköz- pontból kiindulőlag. A tervezésnél az alábbi adatok meghatározása szükséges:

a) hf = ac. fővezeték nyomásvesztesége az elágazási pontokig, mindegyikhez külön-külön. Helyi veszteség (+ 10%) figyelembe veendő;

b) hm = ac. mellékvezeték vesztesége az elágazási pontból a geodéziai szempontból kritikus hordozható szárnyvezeték állásáig;

c) h^ = a hordozható szárnyvezeték nyomásvesztesége az utolsó szórófejig;

d) hsz = a szórófej nyomásszükséglete (2, 5 -3,5 att);

e) hg = geodéziai magasságkülönbség a szivattyú és az elágazási pontokhoz tartozó kritikus szőrőfejállás között.- 137 -