Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.2 Az öntözés szolgáltató művei

3-5 db 200 1/s-os szivattyú összteljesítménye = 600 - 1000 1/sec (1200-2000 ha-hoz)

Háromnál kevesebb és ötnél több szivattyút nem célszerű alkalmazni, mert háromnál kevesebb esetén az elő-, és utószezonban (tavasszal és ősszel) fellépő kisebb mértékű öntözési igényekhez nem lehet - a működő gépek számának változtatásával - eléggé rugalmasan alkalmazkodni, ötnél több szivattyú esetén pedig már túlzottan bonyolult a kapcsoló-, és automata - berendezések rendszere, ami üzemzavarokat eredményezhet.

Emiatt nem célszerű a különböző teljesitményü szivattyúk alkalmazása sem. Tartalék szivattyú agregát beépítése - az üzembiztonság jelentős mérvű növekedése miatt előnyös, bár beruházási többletköltséggel jár (nemcsak a gépberuházási költségtöbblet miatt, hanem a mély- és magasépítési költségtöbbletek miatt is); raktári tartalék beszerzését viszont a beruházási rendeleteink ma még nem teszik lehetővé.

A szivattyús gépegységele fent ismertetett tipizálása a nyomásközpont mély-, és magas építményeinek tipizálását is lehetővé teszi. E típustervek kidolgozás alatt állnak, néhány nagyobb típus már 1967-ben, a többi - folyamatosan 1969-től egyszerű adaptálással lesz tervezhető. A magasépit- mény tervezésénél nemcsak célszerűségre kell figyelemmel lenni - vagyis, hogy olcsó és könnyű szerkezetű, de azért eléggé tágas is legyen (hogy a gépek ki-, és beszerelését könnyen el lehessen végezni) - hanem az esztétikai követelményekre is, ami - a lapostető miatt - nem is olyan egyszerű feladat (a tetőre való kijáró pl. nem lqhet bőd észerű).

A korszerű felületi öntözőfürtöknél alacsony nyomású szivattyúkat kell alkalmazni. A nyomásközpontok kialakitása és automatizálása a közepes nyomású földalatti nyomőcsőhálózat esetén az esőztetőfürtökéhez hasonló lehet héjcsatornás megoldás esetén pedig felsővezérlést és szigorú órarendet célszerű alkalmazni.

1.214. A nyomócsőhálózat kialakitása és méretezése

Ennek keretében nemcsak az esőztetőfürtökkel, hanem a korszerű felületi fürtökkel is foglalkozni kell.

1.214.1. A földalatti nyomócsőhálőzat kialakitása az es őztető fürtökben

A.nyomócsőhálőzat kialakitása elsősorban attól függ, hogy az alkalmazásra kerülő hálózatrendszer stabil vagy félstabil-e? Az utóbbi is kétféle lehet: középsürüségü beépített vagy ritkán beépített.

A stabil hálózatrendszernél hordozható számyvezeték nincs, ezért az utolsórendü földalatti nyomócsőhálőzat vezetékeinek egymástőli távolsá- 128 -