Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.2 Az öntözés szolgáltató művei
ság pedig az 1100-1600 ha. A gyakorlatban sokszor ennél jóval nagyobb területeken kell esőztetőfürtöt létesíteni. Ilyenkor a fürtöt célszerű több részre (több nyomásközponthoz) szétosztva ikerfürtönként kettes vagy akár többes ikerként - kialakítani. A korszerű, felületi öntözőfürt optimális méretére és alakjára az OMFB egyik munkabizottsága végzett - a VITUKI bevonásával - vizsgálatokat (lásd a 28. ábrát). Ezek arra az eredményre vezettek, hogy az optimális méret itt is az 1100-1600 ha (4-szer vagy 6-szor cca. 270 ha). Az ennél nagyobbakat ugyancsak iker-fürtökként (külön tápcsatornával és nyomásközponttal) célszerű kialakítani. 1.212. Az öntözővíz és az elektromos áram beszerzése A korszerű esőztetőfürtök és felületi öntözőfürtök különféle müvekből állnak. Jelenleg- az állami főmüvek közé soroljuk az öntözővíznek és az elektromos áramnak a nyomás központhoz történő vezetéséhez szükséges müveket: a tápcsatornákat, táp-csővezetékeket, az elektromos távvezetékeket, továbbá a nyomásközpontokba vezető bekötőutakat és a fürthöz tartozó levezető (belvízi) főcsatornákat is; ezek után az érdekelt öntözőgazdaságok jelenleg sem amortizációs, sem fenntartási költségeket nem fizetnek;- az állami szolgáltató müvek közé soroljuk: a nyomás központokat és a földalatti nyomócsőhálózatot, továbbá a fürtön belüli, több üzemet kiszolgáló "üzemközi" levezetőfőcsatomákat; ezeknek amortizációs és fenntartási költségeit érdekelt öntözőgazdaságok részben megtérítik a szolgáltatónak (VÍZIG-nek vagy társulatnak) a különbözet pedig az állami költségvetésből nyer fedezetet,- az üzemi müvek közé soroljuk: a hordozható szárnyvezetékeket, ezek szerelvényeit, a szórófejeket, a cső-, vagy tömlőhordő eszközöket és jármüveket az ezek téli tárolásához szükséges színeket, és az üzemen belüli belvízi csatornahálózatot; ezeket az érdekelt öntözőgazdaságok maguk szerzik be, kezelik, és üzemeltetik. Az állami főmüvek közül az öntözővíz és az elektromos áram be - szerzése jelenti többnyire a legnagyobb munkát és költséget. Az öntözővizet a legközelebbi öntöző főcsatornából (esetleg belvízcsatornából vagy víztározóból) kell a nyomásközponthoz tápcsatornán elvezetni. Ez rendszerint gravitációs vizkivételü és mélyvezetésű, mivel a nyomásközpont szempontjából a magasvezetésü csatörna semmi előnyt sem jelent, a mély (vagy középmély) vezetés viszont rendszerint olcsóbb és kisebb szivárgási veszteséggel is szokott járni, mint a magas vezetés. A tervezés során természetesen a csatorna nyomvonalán végig talajmechanikai vizsgálatot célszerű végezni, mert ha az altalaj kedvezőtlen (pl. folyós homok)- 126 \
