Budavári Kurt - Dávid László - Deseő Dénes: Az öntözőművek korszerű üzeme (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1968)
I. Budavári Kurt: Főművek üzemeltetése - 7. Öntözővízhozamok és vízszintek szabályozása a főcsatornákban (vízkormányzás)
azonban ettől - évenként változóan - többé kevésbé eltérnek különösen az első években, amikor az öntözőrendszer még nem települt be teljesen (később a piaci igények változása miatt előálló növénykultúra-változások miatt). A viz- elosztási tervek összeállítására vonatkozóan Dávid L.: "A mezőgazdasági vízszolgáltatás néhány kérdése gravitációs öntözőrendszerekben" cimü tanulmányában (Vízügyi Közlemények 1966. évi 3. füzet) az alábbiakat állapította meg: A rendszerek működése során a viz kormányzása és kiszolgálása két lényegesen eltérő szakaszra bontható. Az első szakasz a betelepülés idejére, a másik pedig a teljes kiépülés utáni időszakra vonatkozik. A betelepülés során a szabad vízkészlet csökkenése mellett az üzemi kötöttségek egy legkisebb értékről egyre növekednek, majd a teljes kiépülésnél a szabad vízkészlet megszűnik és ettől kezdve az üzemi előírások a szolgáltatás teljes kötöttségét kívánják meg. A kiépülés utáni időszak természetesen többszöröse a betelepülések idejének, azonban ez utóbbi mégis olyan terjedelmű - a külföldi és hazai tapasztalatok szerint nagyobb rendszereknél 10-20, kisebbeknél pedig 5-15 évre tehető,- hogy a gyakorlati üzemi igények miatt szükségszerű külön is foglalkozni vele. Az üzemmel szemben támasztott igények ugyanis a betelepülés alatt is megkövetelik a minél gazdaságosabb vízszolgáltatást annak figyelembevételével, hogy a vízszolgáltatás összhangban kell legyen a vízhasználatok jellegével. Ebből kiindulva, véleményem szerint, nem lehet azonosnak tekinteni a betelepülés alatti és a teljes kiépülés utáni szolgáltatási viszonyokat, illetve nem alkalmazhatók az utóbbi egyes részletei az előbbiekre. A kiépülés utáni teljesen kötött vízszolgáltatás megkívánja a fogyasztóktól mind a vízhozam, mind az üzemidő tekintetében a teljes tervszerűséget. Ez azt jelenti, hogy a vizelosztási tervek a fogyasztók által a vizszolgáltatási szerződés megkötésének időpontjában átadott, időben és mennyiségben kötött vízigények alapján, már az öntözési idény előtt elkészülnek, s azokat az üzem során minden vonatkozásban be kell tartani. A rendszerek betelepülése alattviszont a fogyasztók az öntözési gyakorlat és egyéb feltételek hiányában még nem tudják az említett tervszerű igényt előre megadni, s igy az üzemekezdet előtt, a teljes öntözési idényre esetleg elkészített vizelosztási terv csak formális lesz. A tényleges felhasználás során attól lényegesen eltérnek. Ezért ebben az időszakban - a felülről vezérelt vizelosz- tő rendszerekben - a járható ut, a rendszer műszaki adottságaitól és a felhasználók igényeinek tervszerűségétől függő néhány napos esetenkénti előrerende- lés, mely rugalmasan tud alkalmazkodni mind a fogyasztók, mind a szolgáltató érdekeitiez, valamint az időjárási viszonyokhoz (alulról vezérelt rendszerekben erre nincs szükség). Ezzel a szolgáltatók a fölösleges adminisztratív tevékenységet el tudják kerülni, mivel csak a biztos alapokra támaszkodó elkerülhetetlenül szükséges munka elvégzése hárul rájuk. Ahogy a rendszer betelepülése a vége felé közeledik, az esetenkénti előrerendelés ideje egyre növekszik és kiépüléskor elérheti a teljes tervszerűséget biztositó időt. Ez a folyamat nagyon jól megfigyelhető a tiszalöki rendszerben, ahol az előrendelés 3 napról 5-re emelkedett, 5 nap terjedelemmel, ami a fogyasztók részére lényegében 10 napos tervezést jelent.- 39 -