Budavári Kurt - Dávid László - Deseő Dénes: Az öntözőművek korszerű üzeme (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1968)

I. Budavári Kurt: Főművek üzemeltetése - 7. Öntözővízhozamok és vízszintek szabályozása a főcsatornákban (vízkormányzás)

rekben a vízhozamok Szabályozása alsővezérléssel sokkal egyszerűbb mődon hajtható végre, mint i felülről történő vezérléssel.

Alulról vezéreltnek nevezzük a vizelosztő rendszert akkor, ha a fővizki- vétel vízhozama úgy igazodik a vízkivételek vízhozamához, hogy ez mindig a rendszerből kivett és a veszteség formájában távozó teljes vízhozam szállítására áll be. Az alulról vezérelt öntözőrendszerekben a vízhozamok szabályozása mechanikusan történik, mivel a vízkészlet fogyasztása esetén a szivattyútelep vagy zsilip alvizszintje lesüllyed, amit a, kezelőszemélyzet azonnal észlel és- a szivattyúzott vízhozam növelésével vagy a zsilip nyitásával - az előirt szintre állít vissza. (Automatikusan működő berendezés esetén az automatika az észlelést és az intézkedést is elvégzi.) Ennél a rendszernél tehát nem szükséges az igényeket naponta előre bejelenteni, kiértékelni és ennek alapján naponta vizszolgáltatási programot kidolgozni. Elegendő a jellemző (kritikus) üzemállapotokra az öntözési üzem kezdetén a napi vizszolgáltatási órarendeket elkészíteni (lásd a 3. táblázatot), a vízhozam szabályozása ennek alapján aztán- kézi vezérlés esetén is - mechanikusan történik.

Felülről vezéreltnek nevezzük a vizelosztő rendszert akkor, ha a vízkivételek vízhozama úgy igazodik a fővizkivétel vízhozamához, hogy a rendszerből kivett és a veszteség formájában távozó vízhozamok összege áll be a fővizkivétel által adagolt vízhozam értékére. A felülről vezérelt öntözőrendszerekben a vízhozamok szabályozását a 3-5 nappal előre történő bejelentések kiértékelése alapján naponta elkészítendő órarend szerint kell elvégezni akkor, ha az öntözővizet szivattyúzással kell az öntözőrendszerbe juttatni (vagy abban továbbítani), valamint akkor is, ha a vízkészlettel takarékoskodni kell. (Vízkészlettel bőven rendelkező, gravitációs rendszerekben a felülről történő vezérlés esetén is elegendő az öntözési idény kezdetén a jellemző üzemállapotokra készített órarend szerinti vízhozam-szabályozás). Az órarend alapján a fürtvezetők minden kötöttség nélkül végezhetik a hozzájuk benyújtásra kerülő vízigények kielégítését,az órarendben megadott vízhozamok fogyasztásának esetleges túllépése azonban csak az egész rendszer üzemvezetőjének előzetes hozzájárulásával engedhető meg.

Mindegyik szabályozási módnál ügyelni kell arra, hogy a vízhasználatok csak a részükre engedélyezett vízhozamot vegyék ki a főcsatornákból, mert ellenkező esetben a lejjebb levő vízhasználatok nem jutnak az őket megillető vízmennyiséghez (főképpen a csúcs-vízfogyasztás idején), ami öntözési üzemzavarokhoz, a betervezett többtermés elmaradásához, perekhez vezethet. Az ellenőrzést a főcsatorna zsilipéinél, valamint a vizhasználatok vizkivételi helyeinél végzett folyamatos vizhozamméréssel lehet kielégítő módon végrehajtani (ennek módjait a 30. és 31. oldal ismertette).

Öntözővíz szállítására is igénybevett belvízcsatornáknál rendszerint felső vezérlést kell alkalmazni, mivel a belvízcsatornák bögézettsége rendszerint nem teszi lehetővé az alsó vezérlést. Ezenkívül ennél a módszernél- leálláskor - alacsonyabb vizszintek alakulnak ki, mint az alsó vezérlés esetén. A felső vezérlés mellett - gravitációs vízkivételek esetén - a vizszinttar- tás felvizi és alvizi is lehet. Sőt esetleg a két módszert kombináltan kell alkalmazni. Erre jő példa a Fajszi esőztetőfürt esete:- 34 -