Budavári Kurt - Dávid László - Deseő Dénes: Az öntözőművek korszerű üzeme (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1968)

III. Deseő Dénes: Öntözőtelepek és hordozható öntözőberendezések üzemeltetése - 3. Nyíltcsatornás felületi öntözőtelepek üzemelése

mosenergia felhasználás alapon mérő berendezés, amely az emelőmagasság ész­lelése és figyelembevétele után a wattfelhasználásből mér. Az első mintadarab kipróbálása folyamatban van a hódmezővásárhelyi rendszerben. A kipróbálás eredménye az év végére várható. Mint közvetett mérési mód, melyet az előírás szerint használandó szürőkosár véletlen jellegű eltömődése zavar, vitatható értékű. Ahol a szürőkosár kiküszöbölhető és eltömődéssel számolni nem kell, biztos, hogy kiválóan használható. Legfeljebb 500 üzemóránként hitelesíteni kell átlagos hazai hordalékosságu élővizeink esetében. Érdekes megoldás a külföldön keleten és nyugaton egyaránt terjedő mág­neses vizhozammérő néven ismert berendezés. A vizkivételi mü alkalmas kell legyen arra, hogy a mértékadó maximális vízhozamot szolgáltassa, de alkalmas kell legyen arra is, hogy az idénynek a mértékadó időszakán kívüli részeiben a csökkent vízigényt is kielégítse. Több egységes szivattyútelep, vagy állás utján ellátott öntözőtelep vízkivétele viszoríy lag jól tudja a vízigény lépcsőket követni. Élővizeinkre telepített szivattyúállásainknál azonban a változó vízhozam mellett a változó emelőmagasság is jelentős szerepet játszik. Feltétlenül megvizsgálandó ezért a csúcsidei vízállás tartományon kívül az is, hogy melyik lesz a leghosszabb időn át előálló vizállástartomány és meg­vizsgálandó, hogy érdemes-e a vízkivételre olyan szivattyút állítani, amelynél a hatásfok maximuma a csucsüzemi helyekre esik, nem gazdaságosabb-e az üzem, ha a hatásfok maximot a leghosszabban tartó vizállástartományhoz szab­ják? Pl. az 1966. évi üzemelés vizsgálata során kiderült, hogy a Tiszalöki rendszer a betervezett csúcsteljesítmény 70%-át kitevő csúcsteljesítménnyel a vizsgált 93 napos időszakból csak 9 napon át üzemelt. Ez nem jelenti azt, hogy a csúcsra nem kell méretezni. Olyan szivattyút kell beállítani, amely el­fogadható hatásfokkal ellátja a viszonylag rövid csúcsidőszakot, és legjobb ha­tásfokkal a mértékadóan leghosszabb vízállás (emelési magasság) tartomány­ban üzemel. Gravitációs vízkivételnél ez a prőbléma elesik. A viz vezetése az öntözőcsatornában a telep üzemelésének következő te­vékenysége. Az öntözőcsatornák utján jut el a növény mindenkori vízigényének kielé­gítéséhez szükséges, az öntözőidényen belül a növény fejlődésétől és az időjárás változásától függően változó vízmennyiség. Gyakorlatilag ezt a vizet a táblákon munkacsapat, brigád osztja szét. Annyi vizet kell,a csatornának vezetni, hogy minden vizet irányitó munkás a számára szükséges vizet megkaphassa. A fela­dat azonban csak bizonyos határokon belül jelentkezik úgy. Előfordulhat, hogy bizonyos okok miatt a vízkivétel adott vízhozamot tud csak szállítani. Ilyen esetben annyi erőt szabad a telepen foglalkoztatni, amennyi az érkező vizet el tudja osztani. A kétféle megoldás közül az öntözőtelep üzemelését irányitó személynek a feladatot a kötött tényező figyelembevételével kell mindenkor a helyzetnek megfelelően megoldani. A berendezett öntözőtelep műtárgyai és csatornái adott keresztszelvény és esés adatokkal, adottságokkal rendelkeznek. Az adott keresztszelvényű és esésű csatornák segítségével kell tehát a változó vízhozamot a táblához (táb­144 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom