Budavári Kurt - Dávid László - Deseő Dénes: Az öntözőművek korszerű üzeme (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1968)

III. Deseő Dénes: Öntözőtelepek és hordozható öntözőberendezések üzemeltetése - 2. Az öntözővízszükséglet meghatározása

vagy másnap nem kap-e a tábla 60-80 mm-es esőt? A valószinüségszámitás segítségével kiszámítható, hogy milyen valősziníiséggel kaphat. A teljes telítést ezért túllépni nem nagyon célszerű. De ha az öntözést követően a természet bármikor elkövethet a számunkra 100%-os hibát, érdemes-e a számitást 2-5%-os pontossággal végezni? A válasz: amilyen pontosan lehet, el kell végezni, hogy az elvégzett öntözés hibájával a természetét ne halmozzuk. Az elvégzendő pontosság azonban elsősorban az egész mezőgazdaság termelési, tervezési, munkaszervezési, felszereltségi viszonyaitól függ és ahhoz alkalmazkodó kell legyen.

Öntözési időpont meghatározása a talaj nedvességtartalom alapján

A legkezdetlegesebb eljárás az, ha az öntözendő területen a 10-15 cm mélyről vett talajmintát egyszerűen tapintással, gyúrással szemrevételezzük, s annak nedvességtartalma alapján következtetünk. Fejlettebb módszer az un, beázási próba végzése. Sok segédeszköz ehhez sem kell, de már valamivel több. Kell hozzá egy veder, egy 0, 5x0, 5 m-es bádognégyzet keret, ami 15-25 cm mélyen bevágható a földbe, egy ásó, egy másodperc mutatós óra, és egy mérőbot.

Az eljárás úgy történik, hogy a keretet leszúrjuk az öntözendő területen. Elővesszük az órát és felkészülünk időmérésre. Azután a veder vizet beleöntjük a keretbe és figyeljük, hogy mikor tűnik el a viz a keretből a talajba.

A beöntés és eltűnés időközét mérjük. Azután ásóval mintát veszünk a talajból és megmérjük, hogy milyen mélyen ázott be a talaj.

A próba sikeres, ha a beázás a kivánt mélységig megtörtént. A 0, 5x0, 5 m-es keret 0, 25 öntözött területet képvisel. Ha 10 literes vedret használtunk, a 10 liter viz a 0,25 m^-en 40 mm-es öntözést jelent. Az eltűnési idő arra jellemző, hogy ilyen időtartamon át kell áztatni a vizoszlopnak a talajt, hogy a próbatest szerinti beázási mélységet elérjük. Ha nincs meg a kellő mélységű beázás, meg kell ismételni a próbát uj területen, több vizzel. Ha tudjuk, hogy 80, vagy 100 mm öntözést akarunk kiadni és ennek jóságát akarjuk ellenőrizni, eleve 2, vagy 2 és fél veder vizet kell beönteni.

Ez a módszer jóval több adatot ad meg. Igen nagy előnye a viszonylagos egyszerűség, a kis felszereltségi igény és gyors eredmény. Különösen tudományosnak ez sem mondható, de a gyakorlat számára kielégitő eredményt ezzel is el lehet érni.

Kár, hogy viszonylag kevés helyen alkalmazzák, pedig főleg egy-egy uj öntözőgazdaságban igen hasznos segédeszköz volna. A legnehezebb dolog a 0, 5x0, 5 m-es keret beszerzése, de miután 0, 5-1 mm-es horganyzott, vagy hor- ganyzatlari lemezből elkészithető, bármely gazdaság lakatos műhelye meg tudja csinálni. Célszerű, ha a felső élre élvédő lemezt szerelünk és ugyanitt kereszt- merevitést is beépítünk.

Aki a talajnedvességállapot pontosabb ismeretét kivánja, megszerezheti a közismert száritósz ekrényes 105 C°-os hőmérsékleten végzendő kiszáritásos eljárással. A módszer közismert.- 138 -