Budavári Kurt - Dávid László - Deseő Dénes: Az öntözőművek korszerű üzeme (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1968)
II. Dávid László: Öntözőfürtök vízszolgáltató műveinek üzemeltetése - 5. A vízkormányzás részletkérdései
közepes V vízmennyiségnek azt az értéket fogadhatjuk el, amelyet a szélső dinamikus és a szélső statikus felszingörbe közötti féltávolság, a szakasz hosz- sza és a szélső felszingörbék közé húzható középvonalhoz tartozó medertelt- ségnek megfelelő viztükörszélesség, szorzataként állítható elő. Ezt a térfogatot elégségesnek látszik bőgőnként a bogé végére meghatározni és folyásirányba haladva, bőgőnként összegezni. Bogén belül a V változását az L távolsággal lineárisnak vehetjük és igy a böge elején és végén levő V értéket egyenessel összeköthetjük. A V = f(L) törtvonalat meghatározva és koordináta rendszerben ábrázolva, az ábrából most már a különböző L távolságokhoz tartozó V értékeket leolvashatjuk. A lökéshullám terjedési sebességét, vQ-t, a következők szerint számolhatjuk. A bögéket hidraulikailag egységes szakaszokra bontva, további a szélső statikus és dinamikus felszingörbék közötti középvonalhoz tartozó teltségeknek megfelelő középmélységeket és a szelvényekben közepes vizszállitásnál kialakuló középsebességeket meghatározva, a (8) képlet segítségével minden szakaszra kiszámíthatjuk a v értékét. Ezzel, a (15) egyenletnek megfelelően, elosztjuk a szakasz L. hosszát, az igy adódó ATq = L/v^ részidőket bőgőnként összegezzük. Ezzel tehát megállapítottuk azt, hogy a leggyorsabban haladó elemi vizhozamváltozás milyen gyorsan vonul át az egyes bögéken. Ez utóbbiaknak a folyásirányra összegezése tehát minden böge végére éppen a keresett L/vq = ATq értéket adja meg. E pontok alapján pedig megszerkeszthetjük az L/vq = f(L) poligont, amelyből már a különböző L távolságokhoz meghatározhatjuk L/v értékét. o A segédlet összeállításának megkezdése előtt még tisztázni kell, hogy melyik legyen a grafikonon feltüntetésre kerülő maximális és minimális Q érték. Abból kiindulva, hogy az árhullám a lökéshullám sebességénél gyorsabban semmiképpen sem haladhat, levezethető, a feltüntethető maximális vizhozamváltozás nem lehet nagyobb, mint Q omax V AT o (16) s nyilvánvaló, hogy az időelőnyöket minden ennél nagyobb vizhozamváltozás esetén is az ennek megfelelő poligonról kell leolvasni. Ez a szabály a hidraulika szemszögéből nézve azt jelenti, hogy a QQmax és az annál nagyobb vizhozamváltozások eredményeként adódó árhullámok levonulási ideje már úgy számítható, mintha azok a bögében lökéshullámonként haladnának végig. A grafikonon feltüntethető legnagyobb vizhozamváltozás értéke tehát hidraulikai megfontolásokkal határozható meg. Más a helyzet a legkisebb vizhozamváltozás értékével. Ezt ugyanis a vizadagolő mü kialakításának és az üzem adottságainak figyelembevételével kell rögzíteni. Ha az adagoló műtárgy különböző lépcsőkben képes a vízhozam adagolására (például palástos vizadagolő), akkor a Qomin ®rt®^e - könnyen beláthatóan a már adagolható legkisebb vízhozam (el- 109 -
