Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás (OVF, Budapest, 1965)

Mi a víz?

1. Kezdjük el vizsgálatunkat és először a kémikust látogas­suk meg. A laboratóriumban egyszerű vizsgálat során U alakú csőben vizet helyeznek el, majd a vízbe villamos áramot vezetnek. A kísérlet eredményét hamar észlelhetjük, s meg­tudjuk: a víz hidrogénből és oxigénből áll. Képletben felírva: h2o E megállapítás azonban csak a kémiailag tiszta vízre vo­natkozik. A természetben található víz különböző ásványi anyagokat, gázokat, apró élőlényeket stb. tartalmaz. Az ál­talában ismert víz csekély része (1 :4700) az úgynevezett nehéz-víz, amely a hidrogén izotópjából, a deutériumból és oxigénből áll, képlete: DoO A nehéz víznek nagy jelentősége volt az atombomba ké­szítésében. Emlékezetes — 'például —, hogy a második világ­háború idején a német hadigépezet számára titkos norvégiai üzemekben gyártott nehéz-víz készletet a szovjet és az angol felderítők igen kalandos és veszélyes akciókkal semmisítették meg és tették lehetetlenné a fasiszták számára további elő­állítását. A kémikustól éppen búcsúzni készülünk, amikor meg­jegyzi, hogy a kémiailag tiszta víz színtelen, szagtalan és ízetlen folyadék. A megjegyzés elgondolkoztatott, hiszen hazánkban a legtöbb ivóvíz klór szagú, vöröses színű, vasas ízű, savanyú, stb. Tehát csak a kémiailag tiszta víz összetétele egyszerű! 2. A következő megkérdezett a fizikus, aki a víz főbb fizi­kai tulajdonságairól ad szívesen tájékoztatást. Arról, hogy a víz halmazállapota normál nyomáson (760 mm higany) 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom