Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás (OVF, Budapest, 1965)
Mi a vízkészlet?
mennyi jelentősebb, országos szempontból számba vehető, kereken 40 folyó egy vagy több szelvényében több évtizedes adatsorral rendelkező vízrajzi állomás működik. E részletesen megfigyelt folyókról a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet olyan vízhozam nyilvántartást vezet, amelyből a lefolyás időbeli alakulása egyértelműen meghatározható és a jellemző átlag vagy szélső érték, továbbá bármely kívánt tartósságéi, valamint különböző előfordulási valószínűségű vízhozamérték kiválasztható. Minthogy 100 kisvíz vízjárásviszonyainak ismeretéhez jelentős helyi érdek fűződik, mintegy 10 éve a kisvizek egy részén is rendszeres vízrajzi megfigyelést folytatnak. A felszíni vízkészleten hosszú évtizedeken át a legkisebb vízhozam (LKQ, Q 100% tarósságú) értéket értettek és ezzel jellemezték. Később nagyvonalú gazdaságossági vizsgálatok alapján megállapították, hogy a legkisebb vízkészlet helyett valamivel nagyobb készlet számításba vétele célszerű. Hazai gyakorlatban a vízkészletgazdálkodási számítás alapján az augusztusi 85 százalékos tartósságé vízhozamot tekintjük mértékadónak. Ez különösen olyan területeken jellemző, ahol zömében mezőgazdasági vízfogyasztás van, viszonyaink között ugyanis augusztus—szeptember tájékán legkisebb a vízkészlet és viszonylag nagy a vízigény (15. ábra). A vízkészlet nagyságának meghatározásánál feltétlenül számításba kell venni, hogy mely időszak adataira vonatkozik, illetve mely időszak adataiból vezették le, továbbá különbséget kell tenni a gyakoriság, a tartósság és a valószínűség között. Ugyanis a természeti jelenségek következtében nem mindegy, hogy 3—4 nedves, vagy 3—4 száraz év adataiból, továbbá ugyanezen egymás után következő időszakok együttes időtartama (6—8 év) alapján határozzuk-e meg a vízkészleteket. Minden feldolgozás — még azonos elvek szerint is — más-más eredményt adhat. Ez nem számítási hiba, hanem abból következik, hogy az adatok a vizsgált időszakra jellemzőek. Ezért hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a vízkészletek adatai csak akkor értelmezhetők helyesen, ha tudjuk, hogy mire vonatkoznak. 49
