Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás (OVF, Budapest, 1965)
Mi a víz?
A Földközi-tenger és a Vörös-tenger közötti első hajó- csatornát az egyiptomiak ie. 600—280 között létesítették. Időszámításunk kezdetének idején Frontinus és Vitruvius (Polio Vitruvius építész, hadmérnök Caesar és Augustus idején él) leírásaiban a rómaiak hatalmas vízvezető csatornahídjai- val (aquaduct) találkozunk. A vízvezeték- és csatornahálózatokon kívül a rómaiak lecsapolócsatornákat, töltéseket építettek és vízimalmokat tartottak üzemben. A vízerőművek legegyszerűbb és legősibb formája a vízikerék. A vízikerék alkalmazásának több ezer éves nyomai Kínában találhatók, ahol a nagy átmérőjű kereket bambuszból készítették és vizemelésre, gabonaőrlésre használták. Európában az első artézi kutat 1126-ban létesítették Franciaország Artois (ejtsd: Artoá) grófságban. Az első hajózsilip 1253-ban Olaszországban épült. A vízerőhasznosítás fejlődésében fontos lépés volt a turbina felfedezése. A turbina feltalálójának Segner János András hazánkfia tekinthető. A XIX. és XX. században óriási léptekkel haladt a vízépítés fejlődése, amelyet az elmúlt évszázadok alatt leszűrt tapasztalatok és kutatási eredmények tettel^ lehetővé. A múlt század jelentősebb vízi létesítményei közül ugyancsak érdemes lesz néhányat megemlítenünk: A 160 kilométer hosszú szuezi csatorna 1859—1869 között épült. A korinthusi csatornát (1881—1893) Türr István megbízása alapján a magyar Gerster Béla mérnök tervezte és építette. A Panama-csatorna építésében (1881—1915) kezdeményező szerepe volt a magyar Türr István tábornoknak. 1882-ben Appletonban (USA) építették meg a világ első villamos energiát termelő vízerőtelepét. A XIX. században megkezdődött és még ma is folytatódik — a vízi létesítmények hatásainak összefüggéseit kereső és a további szükségszerű kapcsolatokat fejlesztő — átfogó vízgazdálkodási tevékenység. Az átfogó vízgazdálkodás társadalmi szervezettséget, fokozott tervszerűséget, jobb megalapozottságot, széles áttekintést és előrelátást kíván. A XIX. század előtt a vízi építkezések csak egy meghatározott célt szolgáltak (pl. csak ivóvízellátás, vagy csak árvízmentesítés 31
