Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás (OVF, Budapest, 1965)

Mi a víz?

kérdése a víz feltárására, a felhasználható vízmennyiség és a vízszükséglet közti eltérések kiegyenlítése. A víz káros következményeinek elhárítása és tervszerű hasznosítása — a mérnöki beavatkozások sorával —-• az egész társadalom érdeke. A víznek, mint termelőeszköznek, nyersanyagnak, segédanyagnak, élettani tényezőnek, energiahordozónak és szállítóközegnek népgazdasági jelentősége és az anyagi javak termelésének ágazati rendszerében elfoglalt helye leginkább az alapanyagtermeléshez hasonlítható.

6.

A víz felhasználásának számos érdekes ágazta miatt a jogásznak is ad munkát. A víz kerteket, szántóföldeket szüntet meg azáltal, hogy a parti birtokokat elmossa. A víz folyását tekintve az alul lévő birtokos bizonyos esetekben a víz okozta káros következményeket tűrni kénytelen. Ám a víz furcsa helyzetet is teremthet. Megeshet, hogy a hordalék felhalmozódása következtében új ingatlan (pl. sziget) keletkezik.

A vízjogi kérdéseket a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény szabályozza, amelyből néhány alapvető rendelkezést ismertetünk:

Vt. 6. §. (1) A vízigényeket — a vízkészlet mennyiségi és minőségi védelmének szem előtt tartásával — az igények népgazdasági jelentősége szerinti sorrendben és az indokolt szükséglet alapulvételével kell kielégíteni.

— (2) A vízigényeket nem szabad kielégíteni, hä az indokolatlan, a vízkészlet mennyiségi és minőségi védelmének érdekét, vagy egyéb népgazdasági érdeket sért.

Vt. 7. §. (1) A vízigényt elsősorban vízhasználat céljára még le nem kötött — szabad — vízkészletből kell kielégíteni.

— (2) A vízigény indokolt esetben a már lekötött vízkészletből is kielégíthető.

— (3) Az ivóvízellátás céljára és az állatállomány szükségletének kielégítésére lekötött vízkészletből más vízigény nem elégíthető ki.

— (4) A (2) bekezdés esetében a korábbi jogosultat a víz használatának korlátozásáért vagy megszüntetéséért az kö26