Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás (OVF, Budapest, 1965)

Mi a víz?

mosás, vágóhíd, ipar stb.), amelynek elvezetése, kezelése és elhelyezése a közegészségügy fontos feladata és gondja. Vizein­ket az _ elszennyeződés veszélyezteti, mert káros következmé­nyeivel a víz további hasznosítását megnehezíti, vagy lehe­tetlenné teszi. A következőkben a mai és a jövő embere számára nagyon is lényeges vízhasznosítási feladatokat foglaljuk csoportokba. A vízhasznosítás talán kevésbé izgalmas tevékenységgel jár, mint például az árvíz elleni védekezés, fejlődésünk biztosításá­hoz azonban sok érdekes feladatot kell megoldani. A vízhasznosítás rendeltetése: — az egészségügyi, — közlekedési, — ipari, — mezőgazdasági és az — ásvány-, gyógy- és hévízhasznosítás. Az ivóvíz az ember elsőrendű szükségletei közé tartozik. Éppen ezért az egészségügyi vízhasznosítás során biztosítani kell az ivó- és használati vízellátását, hogy az ember és állat — mint fogyasztó — egyaránt hozzájusson a szükségletének (ivó, főző, mosdó, mosó, mosogató stb.) megfelelő minőségű és mennyiségű vízhez. A tavak és folyóvizek egy része egyaránt alkalmas vagy alkalmassá tehető személy és tömegáru olcsó szállítására. A víz így a hajóközlekedést is szolgálja. Azokat a természetes folyóvizeket, amelyek száraz idő­ben, tehát csekély vízmélység idején különböző zátonyok miatt nem hajózhatók, de a folyószabályozás módszereinek alkalmazásával hajózhatóvá tehetők, természetes vízi utaknak nevezzük. Azokon a folyókon viszont, amelyeken az év minden jég­mentes napján a kellő hajózási mélység a szabályozás mód­szereivel sem tartható, duzzasztóműveket építünk, azaz mes­terséges vízi utat (4. ábra) hozunk létre. A duzzasztás követ­keztében az egyes duzzasztóművek révén vízlépcső (vízszint­különbség) keletkezik. A vízlépcsőn a hajók áthaladását hajó­zsilip teszi lehetővé. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom