Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás (OVF, Budapest, 1965)

Mi a víz?

a természet rendjébe, de a beavatkozás hatását állandóan figyelnünk kell és a szükséges javításokat, igazításokat idejében el kell végezni. A vízzel foglalkozó mérnökök munkája nem egyszerű és tréfásan azt is mondhatjuk: ennél a hivatásnál fordulhat elő, hogy 2x2 néha 5-nek bizonyul. A helyes beavatkozás éppen ezért csak a fokozatos közelítés módszerével hajtható végre.

A beavatkozás módja szerint a műszaki tevékenység három nagy csoportra osztható (1. ábra):

— a vízkár elhárítás a felesleges, káros mennyiségű, romboló erejű, továbbá a nem kívánt minőségű víz következményeitől óvja meg a településeket, ipartelepeinket, közlekedési hálózatunkat és mezőgazdasági területeinket;

— a vízhasznosítás rendeltetése a települések és ipartelepek, továbbá a mezőgazdaság növekvő víz- és energiaszükségletének kielégítése, a hajózás, a haltenyésztés, továbbá a vízisport feltételeinek megteremtése.

— a vízkár elhárítását és a víz hasznosítását egyaránt szolgáló tevékenység.

A vízkár elhárítás feladata ismét többféle lehet:

— a víz rombolása elleni védekezés,

— a káros vizek elvezetése,

— az árvíz elleni védekezés és

— a vizek tisztaságának megóvása.

A csapadék egy része a terepen folyik le és mind nagyobb mértékben összetorlódva, megkezdi romboló munkáját: termőtalajt sodor el. Ilyen rombolást a víz elsősorban a hegy- és dombvidékeken végez. Ha a talaj-lesodrás a felületre terjed ki, csökkenti a talaj termőerejét. Meredek lejtőn a termőréteg teljesen le is pusztulhat; így keletkeznek a kopár, sziklás tájak.

Ha a talajlesodrás a vonal mentén alakul ki, a vízmosás (2. ábra) keletkezik. A vízmosás több tíz méter mély és több száz méter hosszú is lehet. A vízmosás tovább növekedését tervszerű beavatkozással, a vízmosás kötésével akadályozzák meg (3. ábra).

12