Bözsöny Dénes - Domokos Miklós: Gyakorlati vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)
III. Dr. Bözsöny Dénes: Operatív vízkészletgazdálkodás
kartonrendszer, melyet követett 1971-72 évben kidolgozott újabb vízgazdálkodási nyilvántartási rendszer. A korábbi nyilvántartás tematikailag és tartalmilag szőkébb volt és lazább volt a kapcsolata a vizikönyvvel. A kartonrendszer a vízhasználatokat tartotta nyilván és a vizkészletgazdálkodást érintő vizimunkákat. Alapvetően a vizkészletgazdálkodás célját szolgálta. Az újabb nyilvántartás már számbaveszi a vizilétesitményeket is, általános vízgazdálkodási jellegű, szorosabb a kapcsolata a vizikönyvvel, gépi adatfeldolgozásra orientált, alapul szolgál egy korszerű információs rendszer kialakításához. A jövőben a nyilvántartás rendszere a meglévőre alapozva és azzal összhangban bővUlni fog, illetve beilleszkedik a vízügyi műszaki-gazdasági adatok gyűjtésének, kezelésének és tárolásának gépesítési programjába, így ki fog alakulni a szakágazati, a funkcionális és egyéb nyilvántartások összességéből a korszerű információs rendszer. Az egyre bővülő feladatok mellett olyan információs rendszer alakul ki a vízügyi ágazatban, melynek keretében- a viz természetes körforgása és a- viz társadalmi körforgása információs rendszereinek összhangja megteremtődik és a központi irányítású adatgyűjtés mellett kialakul a regionális (területi) irányítású szervezetek is. Az 1961-62 évek között kialakult területegységeket az igényeknek megfelelően tovább kellett bontani, mely területegységek részletes tagolása előreláthatólag hosszú ideig változtatást nem igényel. A régi kartonrendszer számozása a számjelek mellett még latin és görög betűket is tartalmazott és a vizikönyv sorszáma nem volt illeszthető a számrendszerbe, addig az uj nyilvántartási törzslap adatai számokkal fejezhetők ki, mely biztosítja a gépi adatfeldolgozást. Még korábban a vízminőségi viszonyokat csak általában, szűk megfogalmazásban jelölték, addig a törzslap már meghatározott komponensek változását kiséri figyelemmel. Ezen a téren is bővülés várható elsősorban biológiai és radiológiai vonatkozásban. Alapvetően függ a nyilvántartás használhatósága attól, hogy az adatok (információk) pontossága és megbízhatósága milyen. így a korábbi becslésekből kiindulva egyre inkább a konkrét észlelésekre, az önműködő folyamatos megfigyelésre (adatgyűjtés) kell törekedni, A régi és az uj nyilvántartási rendszerben a legnagyobb eltérés az adatgyűjtés, feldolgozás és tárolás módszereiben, eszközeiben, valamint szemléletében van és lesz. Összefoglalva: az újabb és újabb nyilvántartási rendszerek- nagyobb és jobb lehetőséget nyújtanak a helyes vízgazdálkodási döntések meghozatalához (tervszerű vízgazdálkodás),- nagyobb gondot kell fordítani a pontos naprakész adatgyűjtésre, 104
