Bözsöny Dénes - Domokos Miklós: Gyakorlati vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)

III. Dr. Bözsöny Dénes: Operatív vízkészletgazdálkodás

A vízkészletek nyilvántartása tartalmazza a felszíni és felszin alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi adatait, felszíni viz vízrajzi adatait, továbbá az ezekből meghatározott állapot és folyamatjellemzőket:

a hidrometeorolőgiai, a hidrológiai, a hidrográfiai,

a hidrogeológiai adatokat, továbbá a természetes vízkészlet,

a természetes vízkészlet hasznosítható részét,

egyéb feldolgozások és adatok (tározók tározási lehetőségek stb.)

A vizimunka vizilétesitmények és vízhasználatok nyilvántartása egységes számrendszer alapján magában foglalja minden vízjogi engedéllyel kapcsolatos engedélyezett előjegyzett, illetve fejlesztésre előirányzott vízgazdálkodási tevékenységet. Ennek a nyilvántartásnak részei:- nyilvántartó lap,- alaptérkép,- kutkataszter,- szennyvizkataszter.

A nyilvántartó lap kétféle:- a törzslap, melyet a vízügyi igazgatóságok töltenek ki és mint elsődleges adathordozót, tárolják;- a munkalap melyet a törzslap alapján a számítógép készít el.

A nyilvántartőlap elrendezését a III-4. és III-5. ábra tartalmazza.

Itt szükséges megemlíteni az egységes számrendszer lényegét.

A felszíni vizekkel kapcsolatos nyilvántartási szám összetevődik a helymeghatározási számból és a sorszámból (III-6. ábra).

A helymeghatározási szám két részből áll:- a terület számából és- a vízfolyás számából, pl.: 08.3:04/1100-1122

A helymeghatározási számot kötőjel választja el a sorszámtól, mig a terület számát a vízfolyás számától a törtvonás határolja el. A területi szám- első kétszám jegye (pl.: 08)

a TVK-egység vagy országosan kiemelt vízfolyás száma- a harmadik számjegy (pl.: 3)

a TVK-alegység vagy területileg kiemelt vízfolyás, vagy az országosan kiemelt vízfolyás szakaszainak a száma,

99