Bözsöny Dénes - Domokos Miklós: Gyakorlati vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)
II. Domokos Miklós: Vízkészletgazdálkodási rendszervizsgálatok
függést. A negyedik blokkban a rendelkezésre állő mutatók alapján kiszámították az összesített költségeket. Végül az ötödikben összehasonlították a variánsokat. Az összeállított algoritmus alapján KOLOBAJEV programot dolgozott ki a MINSzK 22 tipusu elektronikus számológépre s ennek alkalmazásával elvégezte a Lida-i ipari központ (Bjelorussz SzSzK) távlati vízgazdálkodási mérlegének műszaki-gazdasági elemzésével kapcsolatos számításokat. Lida város vízellátása esetében (W = 112 000 m^/nap), W = 3 ----------------------------— szennyv = 100 000 m /nap) az optimális paramétereknek a szennyvizek tisztítási fokától való függését a II-III. táblázat mutatja. Az SzA-mutatókat annak feltevésével kapta, hogy a szennyvizek egy része nem tartalmaz ilyen szennyezéseket. Zárójelekben a téli időszakra vonatkozó mutatókat tüntettük fel. A viz minőségével szemben támasztott követelmények kielégítésének optimális költségei:- a BD^q. az ^2 a mutatö együttesének alapján 4367 ezer rubel,- A BOI20 az ^2 a^aP^an 2860 ezer rubel,- a BO^o a^aPÍan 2573 ezer rubel,- az C>2 alapján 1937 ezer rubel, végül- az SzA alapján 4110 ezer rubel. A számítások eredményei (II-III. táblázat) szerint Lida városa számára távlatilag a szennyvizek tisztításának II. vagy III. foka, s a megfelelő térfogatú szennyviztározó megépítése ajánlható. Mivel a felszínalatti vizeket vastalanitani kell, mind a technológiai vízellátás, mind az ivóvízellátás szempontjából a felszíni vizbeszerzés a gazdaságosabb. Csupán a szennyvizek tisztításának alacsony foka esetében kell felszínalatti vizet is beszerezni, mivel különben a szennyvizek hígításához nagymennyiségű viz átvezetésére lenne szükség; és ha a hígítást a folyóból történő vízkivétel érdekében fokozni kívánjuk, még távolabbi vizforrásokból kellene a vizet odavezetni, ami a költségeket jelentősen növelné. A költségeknek a vízminőséggel szemben támasztott követelmények kielégítésétől való függésére vonatkozó fenti adatok alapján következtetni lehet arra, mennyire téves, ha csak egyetlen (diktált) vízminőségi mutatót vesznek számításba, előírva, hogy a különböző időszakokban ennek az ösz- szetevőnek az értéke adott korlát alatt maradjon. Ez az előírás a vízfolyások és az oldalirányú hozzáfolyás vízminőség-mutatóiban az éven belül jelentkező egyenetlenség, valamint a vízfolyások öntisztuló képességének és a szennyvizek (a tisztítóberendezések kibocsátási szelvényeiben mért) mutatóinak az éven belüli időponttól való függése miatt elégtelen. Megállapítható volt az is, hogy a kiindulási jellemzők (a vízfolyás öntisztító képessége, a költségeknek a városi folyószakasz szennyezettségé83
