Bözsöny Dénes - Domokos Miklós: Gyakorlati vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)
II. Domokos Miklós: Vízkészletgazdálkodási rendszervizsgálatok
(34) W > Q r, m ~ szt, m feltételt, ahol Qgzt m a szennyviztározóból kilépő szennyvizek hígításához szükséges vízmennyiség. Az utóbbi mennyiség a valamennyi szelvényre valamennyi alkotóelem számitásbavételével kapott értékek közül a legnagyobbik. A számítás algoritmusát egyszerűbb (egyszerűsítések és feltevések sora révén kapott) feladatra volt célszerű kidolgozni, amelynek megoldási alapelvei az egyéb, bonyolultabb esetekre is alkalmazhatók. A kiindulási jellemzőket, vízmérleg-összefüggéseket, tervezési normatívákat stb. pontosító kiegészítő anyagoktól függően a számítási algoritmust megfelelőképpen lehet korrigálni. A következő egyszerűsítéseket és feltevéseket fogadták el: 1. A felszíni és felszínalatti vizek közötti kölcsönös kapcsolatot nem vettek figyelembe. 2. Feltették, hogy a városi vízellátási hálózat paraméterei nem függnek a vízellátást tápláló vizforrások kiválasztásától. 3. A vízfolyások vízminőségének a szétszórtan elhelyezkedő szenny- vizlebocsától, valamint a mezőgazdaság kemizálása hatására való megváltozása jelentéktelen. 4. A vízminőségi normatívák betartásának a határszelvényekben való ellenőrzése három diktált vízminőségi mutató: a biokémiai oxigénigény (BOI^q), az oldott oxigén (C^) és a felületileg aktiv szintetikus anyagok (SzA) alapján történik. 5. A szennyvizeknek a szennyviztározóba való bevezetése minden egyes hónap folyamán egyenletes; a szennyviztározó a téli időszak végére telik meg. 6. A számításokat a tározó feltöltésének befejezésétől kezdve hónaponként végezték el. Azokat az éveket, amelyekben nem lehet kielégíteni a vízigényeket vagy nem lehet biztosítani a megkívánt vízminőséget az ellenőrzési szelvényekben, zavart éveknek tekintették. Ezek száma nem lehet több, mint a vizsgált sorozat éveinek 5 %-a. A fenti feltevések alapján kidolgozott számítási algoritmus öt fő blokkból állt. Először is feldolgozták a - sokéves időszak havi lefolyt vízmennyiségei alakjában megadott - hidrológiai információkat. A második blokkban a (26)-(30) kifejezések alapján meghatározták a folyőnak a város vízellátásához és locsolásához, valamint a szennyvizek hígításához szükséges vízhozamait (vagyis a Qy ^ értékeket). A harmadikban - a (31) és (32) egyenlet figyelembevételével - felállították a (34) szerinti vizmérlegössze81
