Bözsöny Dénes - Domokos Miklós: Gyakorlati vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)

II. Domokos Miklós: Vízkészletgazdálkodási rendszervizsgálatok

Itt megjegyezhetjük, hogy pl. öntözés vagy haltenyésztés esetében egy adott nagyságú vízhiány okozta termeléskiesés általában nagymértékben függ attól, hogy a vízhiány az öntözési idény melyik részében, melyik hónapjában jelentkezett, egy-egy hónapon belül viszont gyakorlatilag állandónak vehető; mezőgazdasági vízhasználatok esetében tehát jó gyakorlati közelítéssel At = 1

hónapos időszakokat vehetünk fel. Ugyanakkor sok ipari üzem adott vízhiány okozta termeléskiesésének mértéke gyakorlatilag nem változik az év folyamán; ezek esetében tehát At. = T = 1 évvel is számolhatnánk.

n

Jelöljük a At. részidőszakok számát in-nel, vagyis legyen YL At. = = T = 1 év. 1 ^ i=l 1

Válasszunk most célszerűen egy olyan Aí. időegységet, amely telje siti az alábbi két feltételt;

a) AT legyen elég hosszú ahhoz, hogy ha At.-ben egy AT hosszúságú vagy annál hosszabb AT időtartamon keresztül valamilyen állandó nagyságú vízhiány jelentkezik, az általa okozott veszteség a AT időtartammal arányos legyen.

b) AT legyen elég rövid ahhoz, hogy a vizsgált vízfolyás vizkészle tének jellemzése szempontjából gyakorlatilag közömbös legyen, hogy vízszállítását m^/s -ban vagy m^/ A T -ban adjuk meg.

Mindkét feltétel szükségessége könnyen érzékelhető: Ha A Z bizonyos értéknél rövidebb, a At időtartamú vízhiány - pl. öntözés esetében néhány órás vízhiány - gyakorlatilag nem okoz termeléskiesést. Ha viszont At túl hosszú, akkor azon belül a vízfolyás vízhozamának változása már gyakorlatilag sem lesz elhanyagolható, a AT -ra vonatkoztatott vízkészlet tehát már nem lesz egy számmal egyértelműen jellemezhető.

A nagyobb folyók esetében kb. AT = 5-10 nap választásával mindkét" fenti feltétel teljesíthető.

Feltesszük, hogy minden egyes At. részidőszakra vonatkozóan is-----L 3

merjük a vízhasználatot tápláló vízfolyás m /aT egységben kifejezett vízkészletének F.(x) eloszlásfüggvényét (II-1. ábra).

Vízkészleten értelemszerűen nem ui^/aT -ben kifejezett természetes vízhozamot, hanem az adott vízhasználat számára hasznosítható vízhozamot értünk, vagyis a természetes vízhozamnak a mederben hagyandó és más vízhasználatok részére fenntartandó vízhozammal csökkentett, a vizsgált szelvény feletti mesterséges vízbevezetésekkel pedig növelt értékét, m-V aT -ban.

56