Botár Imre - Károlyi Zsigmond: Vásárhelyi Pál, a Tisza-szabályozás tervezője (Vízügyi Történeti Füzetek 2. Budapest, 1970)

Vásárhelyi Pál és az utókor - Vásárhelyi Pál a magyar vízrajzi térképezés reprezentáns képviselője

sorsa, szétszóródása, sőt részbeni elkallódása s a megfelelő feldolgozás hiánya miatt, még itthon sem válhatott ismeretessé a maga teljességében. A hatalmas térképanyag rendje — melynek nagy részét az egykori Vízrajzi Intézet Múzeuma már összegyűjtötte és feldolgozta — a háborús események során megbomlott és így került megőrzésre az Országos Levéltárba. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által évek óta végzett levéltári feltáró munka eredményeképpen ma már világos képünk van erről az anyagról. Csupán a Dunáról mintegy 8000 térkép készült. A Huszár—Vásárhelyi—Hieronymi által vezetett Duna-felmérés egykori 2442 térképéből az Országos Levéltárban és egyéb levél- és térképtárakban ez ideig 2215 db-t sikerült összegyűjteni, illetve azonosítani. A térképek mellett rengeteg keresztszelvény, köztük jégtorlaszokról készült szelvény is előkerült. A Duna-felmérési munkálatok méreteire jellemző, hogy 1831 — 1838 között a Duna Petronell és Apatin közti szakaszáról kerek számban mintegy 10 000 keresztszelvényt vettek fel, s több szelvényben vízsebesség-, ill. vízhozammérést is végeztek. Végül pedig — mint említettük — a kereken másfél évtizedig tartó munka második szakaszában az időközben beállott mederváltozásokat is felvették. Mindezek alapján aligha lehet kétséges, bárki előtt e térképanyag páratlan tudományos értéke és jelentősége. Feltárásának — a korábbi és a későbbi térképanyag sorába való beillesztésének — nem csupán tudományés művelődéstörténeti, hanem történeti földrajzi és főleg medermorfológiai vonatkozásban konkrét tudományos jelentősége is van. A medervándorlásokkal kapcsolatos megfigyelések pedig a folyószabályozásnál a gyakorlatban is hasznosíthatók. Ennek következtében nemcsak általános művelődéstörténeti és kultúrpolitikai, hanem közvetlen tudománypolitikai érdekek is fűződnek az anyag — folyamatban levő — teljes és szakszerű feltárásához. Ami pedig a Vásárhelyi által vezetett vízrajzi térképezési munka szabatosságát és megbízhatóságát illeti — hogy a fentemlített tudományos értékéhez kétség ne férhessen —, azt a legnehezebb al-dunai szakasz térképei bizonyítják a legjobban. Itt ugyanis a Duna alapkőzetbe vájt medrében mederváltozás évszázados távlatban is alig, vagy egyáltalán nem tapasztalható, így a Vásárhelyi-féle térképezés pontosságát még jó fél évszázad múlva is ellenőrizni lehetett. Ezért tudták a Vásárhelyi-féle térképeket a múlt század végén végrehajtott Al-Duna-szabályozás terveinek kidolgozásánál felhasználni, miként azt a hazai ismertetések mellett a külföldi (német, osztrák, francia, orosz stb.) szakmunkák is kiemelték.

102-3 09 A valamennyi későbbi szabályozási terv alapjául szolgáló Vásárhelyiféle al-dunai térképekre először a nemzetközi Duna-Egyesület (DonauVerein) hívta fel a figyelmet az Al-Duna-szabályozás történetének dokumentumait ismertető kiadványában.

103 Az itt közölt Vásárhelyi-féle Al-Duna-térkép, néhány hossz- és keresztszelvény, valamint szabályozási terv, mindmáig minden, amit a XIX. századeleji nagyszabású és európai viszonylatban is páratlan méretű és színvonalú magyar folyami térképezés eredményeiből a nemzetközi szakmai közvélemény, mint történeti dokumentumot megismerhetett! (E kiadvány anyagának egy részét később Gonda, Timonov és mások is átvették és közölték.)

107-108