Botár Imre - Károlyi Zsigmond: A Tisza szabályozása II. rész (1879-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 4. 1971)

A Tisza-szabályozási és a társulati törvények - Az Ordódy-féle előterjesztés és az átmeneti korszak munkálatai (1880—1891)

említettük, csak az évtized derekától kezdve kezdték rendezni. A terv elejtését pedig már tudományos érvekkel: a hullámtér vízszállító képességével kapcsolatos újabb vízhozammérések adataival is indokolták, jóllehet e szorulatsorozat számítható duzzasztó hatásánál annak késleltető, az árhullámok tartósságát növelő hatása lényegesen veszélyesebb — és nyilvánvalóbb! ,,A fennálló töltésszorulatokból eredő vízszintemelkedés ... a mai mederalakulások mellett alig centiméterekre mehet csak, mert a nagyobb átfolvási sebesség nagyobb helyi esést és vele a vízszintek csekély" emelkedését okozza ... A Vízrajzi Osztálynak erre vonatkozó adatai szerint az alsó-Tiszán a hullámtéren tényleg folyó víztömeg az összes emésztésnek csekély . . . részét, átlag 15,5°/o-át képezi . . Az átvágások fejlesztése terén végzett munka kétségtelenül eredményesebb volt, de •— amennyire ez az ellentmondó adatokból megállapítható — ez a feladat sem volt, még távolról sem, megoldva : év kiképződölt ,,képződőben levő" nem képződő átvágások 1880 37,1 % 25,7 % 37,2% 1890 39,3ó% %47,Ó4 13,0% (A „képződőben levő" kategória túl bizonytalan ahhoz, hogy a lények kincstári szel lemű kozmetikázásra szolgáló eszköznél többnek tekinthessük.) Az átvágások 1890. évi fejlettsége szakaszonként részletezve: szakasz kiképződött képződőben levő nem képződő I. T.-Újlak—V.-Namény 6 1 7 II. V.-Namény—Csap 9 2 3 III. Csap—Tokaj 25 8 — IV. Tokaj—Szolnok 15 9 4 V. Szolnok—Csongrád 2 2 — VI. Csongrád—Szeged — 7 1 VII. Szeged—

Titel 3 3 — összesen: 60 (54%) 37 (33%) 15(13%)