Botár Imre - Károlyi Zsigmond: A Tisza szabályozása II. rész (1879-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 4. 1971)

A szegedi árvíz — fordulópont a Tisza-szabályozás történetében - A hazai és a külföldi szakértők jelentése

4. ábra. Az Alsóváros víz alatt A városrész legmagasabb pontján épült középkori templom hajóját is csaknem kétméteres víz borította csak a bevált parlamenti taktikával sikerült leszerelnie a kormányát veszélyeztető akciót — és a követelt vizsgálat helyett vetette fel a külföldi szakértők meghívásának gondolatát — a Tisza-szabályozás műszaki kérdéseinek felülvizsgálata érdekében. Jól látta ugyanis, hogy a felkért idegen szakértők jelentése sokkal kevésbé veszélyes a kormány számára, s bár költségesebb, inkább alkalmas a közvélemény megnyugtatására is. (Hogy pedig a politikai nyomást is kivédje némi engedmény árán: a történtekért legközvetlenebbül felelős Herrichet és Péchy Tamás közmunka- és közlekedésügyi minisztert áldozta fel — saját pozíciója érdekében.)

21 A Tiszavölgyi Társulat szakértői értekezlete

22 A társalatok és a magyar mérnökök ellen irányuló kormányakció elhárítása érdekében a Tisravöigyi Társulat is elhatározta, hogy a kormányt megelőzve egy hazai — társulati, állami és egyéb — mérnökökből álló szakértőbizottságot kér fel véleményadásra. (1879. jún. 16—17.) (Ebben az esetben viszont a kormány a társulati mérnöki állások államosítására vonatkozó terv felvetésével mérsékelte a bíráló hangokat.) A hazai szakértői bizottság értekezletének jegyzőkönyve hamarosan nyilvánosságra került s Gonda Béla hozzáértő szerkesztésében világosan és