Botár Imre - Károlyi Zsigmond: A Tisza szabályozása I. rész (1846-1879) (Vízügyi Történeti Füzetek 3. Budapest, 1971)

Előszó

Előszó A Tiszo-szabályozás története a magyar vízimunkálatok múltjának kiemelkedő, sőt — már csak a munka méretei és hatása miatt is —- kétségtelenül legjelentősebb fejezete. Az ármentesítés-folyószabályozás munkájáról, annak egyes — olykor kudarcokkal kísért — szakaszairól, eredményeiről és problémáiról az idők folyamán számos beszámoló, tanulmány jelent meg: összefoglaló történeti áttekintésével azonban, bár ezt már a századfordulón tervbe vették, a vízügyi történetírás, sajnálatos módon, mind ez ideig adós maradt. Az első kísérlet Botár Imre akadémiai pályadíjat nyert, kéziratban maradt tanulmánya volt, amelynek fő érdeme Vásárhelyi Pál elsüllyesztett és feledésbe merült ,,általános Tisza-szabályozási tervének" ismertetése. Munkájának ez az első része kiadványsorozatunk 2. száma révén vált ismeretessé. 1946-ban, a háború utáni viszonyok között, nem volt lehetőség a Tiszaszabályozás centenáriumának megünneplésére, ezért a vízügyi szolgálat most, 25 év múltán, emlékezik meg a munka megkezdéséről és Vásárhelyi halálának évfordulójáról. Igy tehát a kettős évforduló és főleg az 1970. évi nagy Tisza-völgyi árvíz tanulságai alapján új megvilágításba kerülő ármentesítés!-árvízvédelmi problémák teljesebb megértése, a fejlesztési program előkészítésének segítése: dialektikus történeti megalapozása — nemcsak időszerűvé, hanem szükségessé és halaszthatatlanná tette vízügyi történetírásunk e régi tartozásának törlesztését. £ munkában Botár Imre több mint két évtizede készült írása ma is vezérfonalul szolgált, az azóta eltelt idő történeti kutatásainak eredményei és tanulságai azonban e korábbi áttekintés újrafogalmazását tették szükségessé. Tanulmányunk célja, hogy röviden összefoglalja mindazt, amit a Tiszaszabályozás — helyesebben a Tiszavölgy rendezése — feladatairól és célkizéseiről, viszontagságos történetéről és a munka indítékát adó, annak fejlesztését ismételten sürgető történeti árvizekről tudunk — s amit mindezek tanulságaiból a korabeli források eddigi feltárása és a szakirodalom feldolgozásai számunkra hozzáférhetővé tettek. Sajnos kiadványsorozatunk szűkreszabott keretei, valamint a forrásanyag