Botár Imre - Károlyi Zsigmond: A Tisza szabályozása I. rész (1846-1879) (Vízügyi Történeti Füzetek 3. Budapest, 1971)

Botár Imre—Károlyi Zsigmond: A Tisza szabályozása - Az ármentesítési és folyószabályozási munkálatok végrehajtása - Az árvédelmi töltések

A tiszavölgyi társulatok 1860. évi nagygyűlésének jegyzőkönyvében ezzel kapcsolatban a következőket olvashatjuk: „Ami . . . töltéseink gyönge, a nagy víznyomásnak meg nem felelő mértékeit illeti, meg kell ismerni, hogy ezen vád nem méltatlanul illeti védmûveinket . . . jobb volna két öl korona helyett 3 vagy éppen 4 öl szélesség, 1 :2 helyett 1 :3 szoros rézsű, és . . . a száraz oldalt hiányzó patka . . , A Tisza-szabályozás kezdettől fogva vállalatnak volt nevezve és mái napig is az — mniden vállalatnál az első tényező a pénz ... ha a négy emlékezetes árvíz után ma kellene adni töltés dimensiókat, úgy azt nem lehetne más alakban tervezni, mint az történt, és mint az ma fenn áll . . . Valamennyi osztály 1846. óta . . . kormány pénz segélyben részesült, és . . . Alsó-Szabolcsot és Beregit kivéve, valamennyi társulat kimerítette a (bécsi) Nemzeti banknál hitelét . . . hogy a szegénynek nevezett töltés profilt kiállíthassa . . ."

75 Még 1876-ban is nagyon sok 3 m koronaszélességű töltés volt, és főképp magasságuk — a 30—40 cm-es biztonsági magasság — volt elégtelen. Sőt az 1876. évi árvíz egyes szakaszokon — a szalóki, percsorai, mindszenti és bácsi szakaszon — meg is haladta a töltések magasságát. Az 1 :2 hajlású rézsű sem bizonyult elegendőnek. Vásárhelyi és a korabeli tervek utaltak a talaj minőségének, tömörítésének, továbbá a töltések gyepesítésének és védelmének (védő füzesek telepítésének) fontosságára is. Mindezt azonban a kivitelezés során alig vették tekintetbe és akik gondoltak rá, hiába figyelmeztettek a mulasztások veszélyeire.

76 Az 1879-ben meghívott külföldi szakértők jelentése a következőket mondja a töltések — 1850—1879 közötti — építéséről:

77 „Az a nagy sietség, amellyel a töltések építtettek, hátrányos volt úgy azok jó vonalbeli elhelyezésére, mint szerkezetükre nézve. Vastagságuk általában nem volt elegendő és a bizottság azt hiszi, hogy az a mód, amely szerint azoknak belső teste épült, nagyon hiányos volt. (!!)... megfeleltek céljuknak azon száraz korszak alatt, mely a mostani esőzéses éveket megelőzte, hanem az utóbbi években... számtalanszor elszakadtak; az ebből származó károk okvetlenül sokkal nagyobbak voltak, mint azon kis költségtöbblet, mely a töltéseknek elegendő erősre építésére még fordítandó lett volna. Ezen feltételek elmulasztása okozta a szegedi katasztrófát ... A töltések gyakran magasságuk elégtelensége (a szerk. kiemelései) miatt semmisültek meg. Ezen magasság meghatározásával ... a munkálatok megkezdése előtti legnagyobb vizek magassága vétetett alapúi. (Figyelmen kívül hagyva Vásárhelyi (elsüllyesztett) tervének utasításait; a szerk.). Az átmetszések azonban siettetik az árvizek lefolyását a folyó hosszának megrövidülése által, mihez hozzájárult még a töltéseknek sokkal hatalmasabb befolyása . , ," „Midőn a töltések elzárták a folyót (ti. kirekesztették a hullámtérből az árvizek tárolására alkalmas árterületeket; a szerk.) „é

c az ártér néhány száz méterre megszoríttatott, a nagy víz lefolyásának ideje nagyon megrövidült, de viszont az árvizek magassága nőtt. Ez magyarázza meg az árvízszin folytonos és elkerülhetetlen emelkedését." De mivel nem lehet előre meghatároni, hogy mily magasságra fog még emelkedni az árvíz szine, az eddigi maximumoknál legalább 1 m, sőt Szegednél 1,5 m-rel magasabb töltés építését javasolják. Hosszasabban kellett idéznünk a jelentés megállapításait, mert csak ebben az összefüggésben válnak igazán érthetővé a tervezést és a kivitelezést egyaránt korlátozó takarékosság veszélyei, káros következményei. Az érintettek mindenesetre a szegénységre, „tőkehiányra" panaszkodtak, elfeledkezve arról, hogy ilyen körülmények között annál nagyobb gonddal és hozzáértéssel kellett volna biztosítani a szűkös eszközök megfelelő felhasználását. A pénzhiány azonban nem mentség a kivitelezés, az ellenőrzés és átvétel