Botár Imre - Károlyi Zsigmond: A Tisza szabályozása I. rész (1846-1879) (Vízügyi Történeti Füzetek 3. Budapest, 1971)
Botár Imre—Károlyi Zsigmond: A Tisza szabályozása - A Tisza-szabályozás ügye az önkényuralom idején (1850—1867) - Építési vállalkozók és kubikos bérmunkások a Tisza szabályozásánál - A kubikos földmunkások
tattak, és a szerszámok és felszerelések is a munkavállalók tulajdonában voltak. Említésre méltó műszaki fejlesztésre még a kotró vállalatok esetében is alig találunk példát. Az első ilyen vállalkozó: A. Masjon és utóda V. Teasdale, aki 1856—1870 között monopolhelyzetben működött a területen — mindvégig az 185ó-ban beszerzett kezdetleges és elégtelennek bizonyult gépi felszerelését használta. 49 Az 1870-ben alakult Deutsch— Holländer—Hirschlcég (utóbb: ,,Első Magyar Építővállalat") sem saját tőkéjével fejlesztette gépi felszerelését, hanem kieszközölte azt, hogy a minisztérium által — hosszas huza-vona után, és éppen a munkálatok saját-kezelésbe vétele érdekében! — Tiszára beszerzett első állami kotrókat bérbe kapja. 50 Pedig óriási jövedelmük még az ínség-vállalkozók 20—30%-os hasznát is meghaladhatta. Erre következtethetünk a társ-vállalkozó Deutsch-fivérek egyikének karrierjéből is: az 1863-as inségmunkánál még pénztelen alvállalkozóként működő Deutsch József (akit egyébként visszaélései miatt ekkor eltávolítottak) 1879-ben miután másfél évtizeden keresztül csendes-társként működött — önállósítva magát egész hajóparkkal: 2 gőzössel, 70 db uszállyal és dereglyével, valamint számos más munkagéppel vonult fel a szegedi körtöltés építéséhez — a milliós vállalkozás végrehajtására . . . 51 (A ,,házi kezelésben" végzett munka térhódítása ellenére a vállalkozók nagy aratásának ideje a munkálatok 1879 utáni fellendülésének időszaka volt; ezért a vállalkozások méreteit jellemző adatokra később még visszatérünk.) De a vállalkozók nemcsak műszaki, hanem szervezési szempontból is igen kevéssel járultak hozzá a Tisza-szabályozás sikeréhez, fejlesztéséhez. A kivitelezés műszaki szempontjainak megfelelő munkaszervezetet -— éppúgy, mint a módszereket és eszközöket — készen kapták: mindezt a földmunkáskubikos szegényparasztság hozta magával, nemzedékről nemzedékre átörökítve, csiszolva, tapasztalataival gazdagítva. A kubikos földmunkások A kubikosság és a kubikos munkaszervezet eredete szinte a történelem homályába vész, s kialakításában nemcsak a tőkés vállalkozóknak nem volt semmi szerepe, hanem az lényegében már a rendszeres Tisza-szabályozás megkezdése előtt megvolt. A kubikos munka — egyrészt mint műszaki kooperáció (munkaszervezet), — másrészt, mint „szakmunka", jóval régibb keletű s fő jellemzői már a vízépítési közmunkák idején, a 19. sz. első felében, ismertek voltak. Eredeti formái sok hasonlóságot mutatnak a különböző jobbágyi munkaszervezetekkel (pl. arató-bandákkal) és a legkisebb katonai egységek (szakaszok) 10—20 főnyi szervezetével és felépítésével is, valószínű, hogy mindkettő hatással volt kialakulására. E néprajzi-történeti mozzanatoknál azonban szükségszerűen döntőbb jelentőségűnek kellett lennie a munka sajátos műszaki követelményeinek. Igaz ugyan, hogy a nagyobb szabályozásokat vezető kir. biztosok és mérnökök többnyire hadmérnökök voltak (Orczy, Károlyi, 'Sigray, Vay vagy Böhm (Cseh) Ferenc, Mezeő Cyrill, Kiss József és Gábor stb.), azonban a munkaszervezet kialakításában, az egyes munkamozzanatok egymásutánját meghatározó szigorú rendben a munka műszaki követelményeit,
