Botár Imre - Károlyi Zsigmond: A Tisza szabályozása I. rész (1846-1879) (Vízügyi Történeti Füzetek 3. Budapest, 1971)

Botár Imre—Károlyi Zsigmond: A Tisza szabályozása - Előzmények

A Tisza szabályozása Előzmények

1 Történeti és földrajzi tényezők egyaránt közrejátszottak abban, hogy a Tisza-szabályozás hatalmas munkája csak a 19. század derekán indulhatott meg: az ország gazdasági ereje korábban elégtelen volt ilyen méretű feladatok megoldására. A Tisza-völgy nagyobb része csak a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól, s a 18. század legfőbb feladata e területek újratelepítése és gazdasági életének újjászervezése volt. A regenerálódás, a felfelé ívelő zavartalan fejlődés, gyarapodás kora a szatmári békétől a század végéig tartott (1711—1790). II. József halála után némileg megtorpant, majd utóbb — bár a gabonakonjunktúra ismételten felvetette a víziszállítás fejlesztésének kérdését — a napóleoni háborúk viszonyai gátolták a nagyobb távlatokra szóló gazdasági-műszaki tevékenység kibontakozását. A vízimunkálatok fellendülése lényegében a reformkor kezdetétől, illetve a Sárvíz—Sió és Kapós vízrendszerének sikeres rendezésétől (1811 —1825) számítható. A reformkor—részben már Széchenyi hatására — meginduló vízügyi műszaki tevékenysége során is viszonylag későn, a gazdasági fejlődés előrehaladottabb szakaszában, az 1840-es években kerülhetett csak napirendre a Tiszaszabályozás, helyesebben a Tisza-völgy rendezésének feladata, mely annak idején nemcsak hazánkban, hanem egész Európában páratlan méretű vállalkozás volt. A munka eredményeként az ország sokkal nagyobb területet nyert, mint egész Hollandia ármentesített területe volt, vagy mint amekkorát Európa harmadik legjelentősebb ilyen munkája a Pó-síkság ármentesítése biztosított az árvizek ellen a mezőgazdaság számára. A Tisza völgyében a korábbi századokban végzett kisebb-nagyobb ármentesítési és folyószabályozási munkálatok a gazdasági és műszaki fejlődés akkori szintjének megfelelően csak helyi jelentőségűek voltak; inkább csak egyes értékesebb területek, főleg a települések belsőségeinek védelmét szolgálták. Sem az árvizek szétterülésében (tárolódásában) sem az egyes folyók lefolyási viszonyaiban nem okoztak lényeges változást. Az árvízvédelmi töltések építésével a törvényhozás már a 17. században ismételten foglalkozott. Az 1613:XXVH. tc. szerint, melyet utóbb az 1ó30:XIV. tc. is megújított ,,A Tisza kiöntéseivel szemben a töltések emelésére, azok a vármegyék, amelyekben az a folyó kiáradni szokott saját javaik megmaradása érdekében egymás között határozzanak. Éppen úgy az ország többi vármegyéiben is, a folyók kiöntései ellenében töltéseket készítsenek . . ." A folyószabályozások és ármentesítések története elválaszthatatlan az árvizek történetétől: a munkálatok fejlődése, előre haladása az ismételten bekövetkező árvizekkel kapcsolatos, amelyek gyakran területük feltöltésére,