Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)
3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.1 A folyószabályozási munkák előkészítése
egyrészt a folyó helyz ötének állandó megfigyelése és felmérése alapján a legkedvezőbb lefolyás! viszonyokat biztosító és a társadalom Igényelt optimálisan és korszerűen kielégítő mederállapot kialakításából, vagyis az általános szabályozási terv készítéséből, másrészt annak az Időszerű megvalósításából, a kiviteli tervek alapján történő beruházási-építési tevékenységből. Az általános folyószabályozási terv nagyobb természetes egységet képező, több 100 km-t is elérő szakaszokra készül. A beruházási munkák általában egy-egy kanyar szabályozására terjednek ki. A beruházási munkák terveinek készítését megelőző felvételek az alapvonal kitűzésével és meghatározásával kezdődnek, amelyek lehetnek egyszeresen vagy kétszeresen tájékozott sokszögvonalak, melyeket a 70 /Vízrajzi Osztály/ kőhöz vagy kövekhez kell bekötni. A 70 kövek őr- kövekkel biztosított állandó pontjelölések, melyeknek a koordinátái /a magassági is/ adottak. Az alapvonalból kiindulva kell a vízszintes és magassági méréseket elvégezni. A folyómeder állapotfelvételét általában szondlr- tachigráfikus eljárással végeztéd, illetve végzik a 70 nyilvántartási kövekre tájékozva. Újabban a szondázás technikája több helyen megváltozott. Nem a deciméter- beosztással ellátott rúddal mérik a víz mélységét a tachigráffal rögzített mederpontban, hanem ultrahangos mélységmérővel, az Bchográffal, amely a mért mélységeket rögzíti egy megválasztott koordinátarendszerben és mérethelyesen felrajzolja a meder víz alatti fenékvonalát. A viz feletti meder helyzetét szintezéssel veszik fel. A felvételi munkák összehasonlíthatósága érdekében a felvételek közben a vízállást a mértékadó vízmércén 9*