Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)
2. Folyószabályozási művek és anyagaik - 2.2 Folyószabályozási művek szerkezete
Olyan helyen, ahol a vizzáróságra szükség van, gyarkan használnak betonburkolatot. A betonréteget mindig kavicsrétegre kell felhordani, hogy a szivárgó réteg meg legyen. Folyószabályozásnál csak a magasabban fekvő rézsűk esetén használják, inkább belsőségekben. Magasvezetésü csatornákban gyakoribb eljárás. Kialakításakor dilatációs hézagokat kell kiképezni, hogy a betonlap törésének elejét vegyük. A beton burkolatok céljára előregyártott kivitelben a legalkalmasabb. A helyi szükségletek és tapasztalatok központi összefogás hiján igen sokféle elemet alakítottak ki, amelyeknek a felsorolására sem tudunk vállalkozni. Nem is szükséges, mert egymástól való eltérésük az esetek többségében alig észrevehető és a beépítési technológiájuk i3 hasonló. Bzért a bő választékból csak néhány jellemzőt választottunk ki. A műkőből és előregyártott betonból készült burkolatok lehetnek vizzáróak vagy vizáteresztőek. A folyószabályozásban a vizáteresztőek a leggyakoribbak, de a másik tipus is előfordul, A szárazon rakott burkolatokat műkő elemekből készitik. A Felső-Dunán jól bevált a 30 cm vastag, 40x50 cm-es alapterületű helyszínen betonból készített burkolat. Ezt a kavicsos ágyazaton készitik, a végleges helyükön zsaluzva. A már elkészült elemek két oldalról zsaluzatnak is használhatók. így csak két oldalról kell tényleges zsalut használni. Annak elkerülésére, hogy a már kész elemhez ne kössön hozzá a frissen készülő beton, papirral kell elválasztani az elemeket. A domború mükőelemet külön gyártják előre 25*50x21 cm méretben. A felső éleit lesarkitják. így tetszetős rajzolatú rézsüt kapnak. A műköveket kötésben illesztik egymáshoz a már leirt 10-15 cm vastag homokos kavics ágyazatra.- 81 -
